Újra HOMOKOZÓ KLUB!

Elérkezett az idő, hogy közhírré tegyük: 

JÚNIUS 9-ÉN 13-16.30-ig ismét 

HOMOKOZÓ KLUB!

Ezúttal a Kreatív Homokozó másik stratégiai szállásán rendezzük be műhelyünket: kitört az esküvőszezon, és kedvenc belvárosi kávézónk zárva tart azon a hétvégén. Sebaj, hiszen minden rosszban van valami jó, és ebben sok-sok jó akad!

Aki eljött az áprilisi klubba, megtapasztalhatta a lakásműhely előnyeit: a nagyon közvetlen légkört, és azt a személyes hangulatot, amit csak egy privát élettér adhat. ITT írtunk erről a délutánról.

A klub témája a

VIRÁGOS RÉT

A témaválasztás azt hiszem kézenfekvő: május és június a virágokról szól! Virágok anyák napján, ballagáskor és az évzárón, és ilyenkor ontja virágait a rét is. Nagy a tarkaság, van miből válogatnunk, ha mezei bokrétát kötünk sétáink során.

A virágok remek kiindulópont is egyben, ahányféle nő a mezőn, annyifelé kalandozhatnak gondolataink is, ha rájuk gondolunk...

Mi most Ken Wilber nyomában indulva a HATÁROKKAL fogunk foglalkozni:

Határaink felismerése, mások határainak tiszteletben tartása és saját határaink, kereteink feszegetése...

A rét nem válogatja virágait, elfér ott egymás mellett pipacs, csalán, margaréta, bogáncs parlagfű és búzavirág. Hát Te hogy vagy ezzel?

Itt az alkalom, hogy tágítsuk határainkat különböző színek és anyagok együttléte segítségével!

Tovább folytatjuk az előző klub alkalmával megkezdett témánkat, és immár a valóságban is fogunk keretezni: képkeretet is készítünk, és virágos alkotásainkat ebbe a keretbe álmodjuk és varrjuk bele a legváltozatosabb alapanyagok felhasználásával.

Természetesen az újrahasznos szemlélet itt is tetten érhető majd, hiszen izgalmas hulladékokat, maradékokat is beledolgozunk képeinkbe. Az alapanyagok köre szabadon tágítható, nincsenek határok. Egyetlen kitétel lesz csupán: a helyszínen közösen készített olvasztott PET-palack gyöngyöket valamilyen formában mindannyian felvarrjuk majd.

A helyszín az Örs vezér terétől negyedórányi buszútra található, biciklivel közlekedők figyelmébe ajánljuk, hogy kerékpárral sem tart tovább az út, mint tömegközlekedve, autóval pedig egészen könnyen és gyorsan megközelíthető, korlátlan és ingyenes parkolási lehetőséggel.

Pontos címet és minden további információt érdeklődő leveletekre válaszolva adunk majd, gyertek!

Jelentkezni a kreativhomokozo(kukac)gmail(pont)com címen lehet.

Üdvözlettel Rita és Timi a Homokozóból

Ha ismersz valakit, akit érdekelne az együttalkotás és együttgondolkodás Homokozó módra, add tovább az infót!

Fogyókúrás karamell vagy hűsítő koktél?

Melyikre vágysz jobban? 

Mindkettőre? Nos, semmi akadálya! Nem is kell hozzá egyéb, mint néhány üdítős vagy ásványvizes palack, olló, csipesz és gyertya.

Látszólag ezek nem összefüggő dolgok, ám a látszat néha csal! Lássuk. Részletesen leírjuk a PET-palackok újrahasznosításának egyik népszerű módját.

Ha éles késsel levágtuk a palackok alját és a kupak alatt a nyakát, ollóval csíkokra majd kisebb-nagyobb négyzetekre vágtuk a műanyagot, lekerekítjük a kis négyzetek sarkait, hogy szabálytalan tallérokat kapjunk.

A következő lépés a kis palack-lencsék zsugorítása-rogyasztása-kunkorítása a gyertya lángja fölött.

Tartsuk a láng fölé (óvatosabbak használjanak csipeszt) a korongokat. Néhány próbadarab után ráérzünk majd, mennyire tegyük közel a lánghoz. Forgathatjuk a láng fölött, más-más alakot ölt majd szinte minden egyes darab. A végeredmény nagyban függ a palack anyagától és vastagságától. Kísérletezzetek bátran!

És a karamell? - kérdezed joggal. Ráadásul fogyókúrás! Ki hallott már ilyet? 

Íme a fogyókúrás karamell receptje:

Ha olyan palackod van, ami valamilyen cukrozott italt tartalmazott korábban, és nem öblítetted ki elég alaposan, nos ebben az esetben a jutalmad fenséges karamellillat. A palack oldalára tapadt cukros lé maradéka karamellizálódik , miközben a láng fölött forgatod. Jó étvágyat :-)

És hogy mire is jó ez? Amellett, hogy remek környezetkímélő szórakozás, hamarosan megmutatjuk, mi mire használtuk a saját készítésű gyöngyeinket!

Még egy nap...

...és gyereknap! Süt a nap, csicseregnek a madarak, világ minden színében pompáznak a virágok és táncolnak a pillangók. Nem is szaporítom a szót, a látvány magáért beszél...

Naná, hogy kis és nagy gyerekeknek a zöldben a helye! Játsszunk, nézzünk, fedezzünk fel...ilyenkor a kicsi mancsok szívesen leszednék, elkapnák, hazavinnék az élményt. Legyen! Szemünkkel fotózzuk le, majd miután fáradtan hazaértünk, beszeljük át és készítsük el. Így a virág és a pillangó a réten is maradtak, meg haza is jöttek.

Elkészítési fortélyokat is adunk hozzá: végy egy WC gurigát, és csapd össze a két tenyered között (jó hangosan:) - nekem ez a kedvenc részem). Majd az összelapított gurigát vágd félbe, aztán mindkét felet még egyszer felezd el. Kedved szerint rendezd el a kis cseppecskéket az asztalon, amíg olyan formát kapsz, ami tetszik. Aztán ragasszuk össze a találkozási pontokat, majd csippentsük össze és hagyjuk megszáradni. 10-20 perc múlva szedjük le a csipeszeket, és kedvünkre festhetjük vagy másképp díszíthetjük az alkotásainkat.

Mi egy stoppoló tű segítségével átszúrtuk, fonalra fűztük és fellógattuk az ablakra. 

Próbáljátok ki, nagyon egyszerű, mókás és látványos. A gyerekek értékelni fogják az EGYÜTTlétet, EGYÜTTalkotást és a remek gyereknapi élményt is!

Még két nap...

... és GYEREKNAP! Ugye nem felejtkeztetek el róla? 

Valami jó kis program dukál ilyenkor a lurkóknak. Valami, ami élmény nekik, és mi, felnőttek is élvezzük az együtt töltött napot.

Ha szép az idő, nem is nehéz kitalálni, mi legyen a közös időtöltés. Persze gyerekeink vágyai és fantáziája többnyire nagyobb és élénkebb, mint a lehetőségeink, de gyakorlott szülőkként valószínűleg remek kompromisszumot kötünk majd valahol félúton. 

Hogy mi szerez örömet a kölköknek? Majdnem mindegy is mit csinálunk, a legfontosabb, hogy EGYÜTT csináljuk! No és persze ha valami különlegeset, nem mindennapi dolgot teszünk együtt, az természetesen nem ront a helyzeten :-) 

No és ha rossz az idő, vagy kevés időnk marad a közös programra? Egy kis közös barkácsolást a legtöbb gyerek nagyra értékel, főként ha elfoglalt, munkába járó szülei ilyesmire a szürke hétköznapokon nem érnek rá.

S hogy mit fabrikáljunk együtt? Nem jelenthet akadályt az sem, ha nem tartunk otthon különleges eszközöket!

Elő a wc-papíros gurigákkal, kupakokkal, filctollakkal, vízfestékekkel és ecsetekkel, s máris kezdődhet a móka!

Először készítsünk együtt néhány saját tervezésű kocsit!

Először fessünk, rajzoljunk a gurigákra. Akár össze is lapíthatjuk kicsit, hogy könnyebb legyen a sík felületre alkotni.

Ezután átfúrjuk a gurigát két helyen, ebbe két fogpiszkálót vagy hurkapálcikát szúrunk: ez lesz a kerék tengelye. 

(Hogy hurkapálcikát vagy fogpiszkálót használjunk az dönti el, milyen vastag a szúrószerszámunk. Az enyém nem volt túl vastag, így fogpiszkálót használtam.)

Választunk 4 kupakot, ezekből készülnek a kerekek. Lehetnek egyformák, vagy éppen különbözőek, akár hátulra nagyobbakat is tehetünk. A kerekeket is átfúrjuk középen, és ráhúzzuk a pálcikákra (tengelyre). 

A kerekeket rögzítenünk is kell. Ez lehet egy-egy gyöngy, ami szorosan passzol a pálcikára, de egy darabka radír, dekorgumi is. 

Nincs is más hátra, mint versenyt rendezni: kinek a kocsija gyorsabb?

Holnap, szombaton is készítünk valami izgalmasat, gyertek vissza holnap!

Elő a homokozólapáttal - Kreatív Homokozó nyári tervek

Aki májusban együtt tervez, az augusztusban együtt  nyaral, dehogyis: EGYÜTT ALKOT! A Kreatív Homokozó pelenkás ugyan, de társas, így hát nem maradhatunk ki a nyári kreatív kezdeményezésekből. Hogy Ti se maradjatok le, időben eláruljuk mire készülünk. És azt is, hogy hová.

A fotó innen

Ahová készülünk nem más, mint a KISNYALKAI  ALKOTÓTÁBOR, ahol mint a valódi életben is tesszük  tanítunk is, tanulunk is, de leginkább EGYÜTT vagyunk és alkotunk. 

A részletekért látogassatok el a tábor házigazdájához, aki nem más, mint Colette. A magunk részéről ígérjük, hogy kreativitásfejlesztő gyakorlatokban és kreatív önismereti gyakorlatokban nem lesz hiány és persze, aki jön, az füzet nélkül nem távozik:)

Kölcsön zokni visszajár

Mint tudjátok itt, a Homokozóban is van olyan, amikor a csillagok állása, makarongyár robbanása vagy egyéb vis major miatt a tervek csütörtököt mondanak. Nem is olyan rég, egy napsütéses délutánon, miközben épp túl voltam a zoknilekvár főzésen ígértem, hogy a szomszéd zoknikról is mesélek. Előzetes lett volna a zoknilekvárhoz, hangulatképekkel...de lekéstem. Bizony, van olyan, hogy nem érem utol saját magam: a sorozat első évada még vágás alatt, de a második már díszbemutatót tart :)

Egyszer volt, hol nem volt, átszóltam a kerítésen: kölcsön kérhetem a gyerekeket kis fotózásra? Még pár lábra lenne szükségem! Felemás zokniban...Mondani sem kell, se a környéken, se távolabb vidékeken senki nem csodálkozik, ha ilyesmit hall :) Nem telt el sok idő, jönnek a szomszéd gyerekek, és egy halom zoknit is hoznak magukkal. A saját gyerekeim fele közben bealudt, de se baj, marad elég láb, nekiálltunk a fotózásnak. 

Fel a lábakkal, zoknicsere, közelebb...jó, ha vannak jó szomszédok. Ha már ez a hónap az EGYÜTT jegyében telik, essen szó az együttélésről is. Azt hiszem szerencsések vagyunk, nekünk jutottak a világon a legjobb szomszédok. Reméljük ők is hasonlóan vélekednek ;)

A fotózás vége felé a legkisebbik is felébredt, félpár zoknit húzott és csatlakozott a csapathoz. A félzoknis társaság ugyan még nem volt teljesen tisztában azzal, milyen sors vár a leselejtezett zoknira, de annál inkább élvezték az EGYÜTTlétet. 

És itt az eredmény! Az írószer mennyiségével együtt növekvő nyakú ceruzatartó. Akármennyire telepakolod, semmi sem borul ki, hisz a zoknigumi mindig megtartja ;) Mi van benne? Gondolom a többségetek már rájött, de azért elárulom: konzervdoboz :) 

Ismeritek a szólást " Szomszéd zokni visszajár!" Nem? Tényleg, elég friss még...Lényeg a lényeg, a szomszédzokniból készült hangtompítós, szűkítős öko-ceruzatartókat ünnepélyesen át is nyújtottam a kerítésen. Örültek a gyerekek, a megmentett zoknik, konzervdobozok: így több jókedv, és kevesebb hulladék keletkezett a világon. Van kedved kipróbálni? Az elkészítési útmutató ITT.

Sorsoltunk!

A Zöldbabával közös játékunk nyertese nem más, mint Gerda.

No nem Timi Gerda leánya, hanem egy kedves névrokon. S ha már így hozta a random.org , ennek külön örülünk, a nyereményhez pedig (ami nem más, mint egy Zöldbaba-csomag) gratulálunk!

A kérdés ez volt:

- Mikor és honnan jött Magyarországra a Zöldbaba?

A válasz pedig:

- 2012-ben Angliából.

Köszönjük, hogy velünk játszottatok!

Virágszezon

Virágszezon van, s lesz is még egy darabig. Virágszezon a virágboltokban, hiszen május az anyák napja, az ovis évzárók és a ballagások hónapja. És virágszezon az erkélyeken, ablakokban, no meg a réteken - természetesen. 

Hamarosan meghirdetjük a következő Homokozó Klubot, de addig is eláruljuk: a virágok köré, virágokkal, virágosat alkotunk majd  EGYÜTT virágos kedvünkben :-)

Hogy addig is a témánál maradjunk, bemutatunk nektek egy nagyon ötletes virágkompozíciót, amit akár gyerekekkel együtt is elkészíthettek bárkinek, bármilyen alkalomra: a siker garantált!

Az ötletet Hella (Timi nagylánya) látta valahol, s lelkesen mesélte hogyan fogják az öccsével elkészíteni Gerdapapának. Gerdapapának???? Igen, ez egy olyan virág, aminek a férfiak is örülnek.

Kíváncsi vagy már? Van tipped? Ha arra gondolsz, hogy ha a pasik is szeretik akkor ehető, hát eltaláltad!

A készítése roppant egyszerű: végy egy tiszta virágcserepet vagy kaspót, és az aljára vágj egy kör alakú piskótakorongot (lehet akár babapiskóta is). Kanalazd bele a címzett kedvenc fagyiját egészen a perem alatt egy ujjnyi magasságig, majd a közepébe szúrj vastag szívószálat. Ezután darálj le egy adag fekete színű kekszet. Többfelé kapható fehér krémmel töltve, a gyerekek szétszedték, és a krémet élvezettel benyalakodták (rettentő émelyítő :-/ ) és csak magát a kekszet darálták meg. Ezzel a "virágfölddel" töltsd fel a maradék egy ujjnyi helyet, és csinos kis halmot képezve takard el a szívószál szárát (ha nagyon hosszú vágj le belőle). Végül belecsúsztatod a szál virágot a szívószálba, és kész is! (ha túl vastag a virág szára és nem fér bele a szívószálba vágj ketté hosszában 2 szívószálat, és ezeket egymásba csúsztatva már bele fog férni)

Nincs is más hátra, mint felköszönteni az ünnepeltet és körbeülni a virágcserepet :-)

Jó szórakozást és jó étvágyat!

Mit szólsz a zokni lekvárhoz?

A napokban rájöttem, hogy páratlanul is szép az élet, csak szakmát kell váltani...jaj, nem, nem a magánéletemről van szó, hanem azokról a hónapokon át zoknis kosárban heverő félzoknikról. 

Bevezetésként elárulom, hogy nálunk a családtagok számával arányosan gyarapodik a félzoknik száma is. Családi fő párosítóként, igen, ez a tisztség engem illeti, mindig csodálkozom azon, hogy az intenzív kerítő tevékenység ellenére sem fogy a zoknis kosár tartalma. Ismerős? 

Eddig ugyan nem fogyott, de mostantól...mostantól még a szomszéd félzoknikat is örökbe fogadom, annyira beleszerettem a zoknilekvárba! Vagy pontosabban a zoknilekvár kinézetű üvegekbe.

Most jön a java része, vagyis a recept!

1. Vegyünk egy befőttes üveget, vagy akármilyen üveget, amihez jó esetben még egy teteje vagy kupakja is megvan. És egy zoknit: félzoknit, lyukas talpú zoknit, csíkos zoknit, egyszínű zoknit, bármilyen zoknit. 

2. Húzzuk rá az üvegre és jelöljük meg a hosszát. A zokni kb. 2,5-3 centivel nyúljon túl az üveg alján.

3. Vágjuk le a maradékot.

4. ...öltéssel húzzuk össze a zoknit az üveg alján.

5. Bármi megfelelő kerek tárgy segítségével rajzoljuk meg és vágjunk ki egy filc (gyapjú filc készítésről szól az első hírlevél) karikát.

6. Varrjuk rá az üveg aljára.

7. Élvezzük a látványt!

Ugye könnyű? Na jó, nem lekvár, de az se baj... Mókás, praktikus, lehúzható és mosható, ha véletlenül leesik, nem lesz szilánkokkal tele a konyha, és még sorolhatnám...Kipróbálod?

Ami a szomszéd zoknikat illeti nem vicc, de erről majd legközelebb:)

Játszunk együtt Zöldbabával!

Az EGYÜTT jegyében hoztunk Nektek egy játékot, persze, egy közös játékot. 

Zöldbabával

Zöldbaba egy olyan kezdeményezés, amit szintén két lelkes, fiatal anyuka hívott életre. Két tudatos nő hozta Magyarországra Zöldbabát, akik szebbet, jobbat és zöldebbet szerettek volna látni maguk körül. Az organikus baba és kismama kozmetikumokat és babaruhákat forgalmazó cég nem csupán környezetbarát anyagokból állítja elő a termékeiket, hanem  fair üzleti magatartást tanúsít minden gyártási folyamatban résztvevő iránt. Számunkra külön öröm a hasonló gondolkodású kezdeményezésekkel való együttműködés, hisz minél többen elmozdulunk a tudatosság irányába, annál zöldebb és emberibb hellyé válik a világ.

De jöjjön a játék!

Mit nyerhetsz?

- egy Zölbaba csomagot, csupa prémium minőségű termékkel (nem csak babáknak! Ha figyelmesen elolvasod a  Zöldbaba bemutatkozó oldalát, láthatod, hogy a felnőttek is szívesen használják, mert jó.)

Mit tartalmaz a csomag?
- a képen látható sampont, egy 15 grammos popsikrémet és egy ajakápolót, valamint egy gyönyörű levendulapárnát.

Mit kell tenned?

1.  látogasd meg a zöldbaba.hu oldalt és válaszolj a következő kérdésre:

Mikor és honnan jött Magyarországra a Zöldbaba?

2. a  választ május 13-ig küldd el a kreativhomokozo(kukac)gmail(pont)com e-mail címre. 

Kérlek NE kommentben válaszolj, szeretnénk megadni mindenkinek a lehetőséget, hogy válaszolhasson!

3. lájkold a Zöldbaba és (ha még nem eddig ez valamilyen rejtélyes okból kimaradt :-) a Kreatív Homokozó Facebook oldalát!

4. oszd meg barátaiddal a jó hírt! A formát rád bízzuk. A lehetőségek tárháza annak a bizonyos gombnak a megnyomásától a lelkes beszélgetésen át meglehetősen széles :-) 

Sör, ketchup, hajszárító

Az úgy volt, hogy már régóta szenvedtem (én, Timi) a háztartásban keletkező üres flakonokkal: rakosgatom, gyűjtögetem, készítek ezt-azt belőlük, de a címkék eltávolítása egyes esetekben kész tortúra. Vannak ugye a samponos, tusfürdős flakonok, melyek többségéről (de legalábbis egyik oldaláról) könnyedén lehúzható a címke, és vannak az öblítős, mustáros és egyéb konyhai darabok, melyekről viszont nem hogy egy mozdulattal, de kettővel sem jön le a címke: áztatás ide vagy oda, bizony kaparászás és benzines vatta a művelet vége.

Nézzük az okokat: első pillantásra is feltűnik, hogy ami könnyedén lehúzható, az műanyag fólia, ami pedig nem, az papír. Kb. ennyire jutottam saját erőből.

A minap azonban rádióztam, s már épp azon voltam hogy kikapcsolom (nem igazán érdekelt hogyan gyűjtik a sörrajongók a címkéket), amikor egy lelkes hang érdekeseket kezdett mesélni.

Tudjátok-e mit jelent, ha egy férfi kiáll a szálloda folyosójára, és hajszárító után érdeklődik a szomszédoktól? Ha arra gondoltok, amire én (női észjárás szerint logikusan) , hogy hajat szeretne szárítani, akkor rossz nyomon jártok. Állítólag egy férfi tudja nélkülözni ezt az eszközt. 

A riportalany azonnal tudta honnan fúj a szél, és bár hajszárítója neki sem volt, hosszas eszmecserébe kezdtek a sörös címkékről. Ugyanis a műanyag sörös üvegekről sehogy máshogy nem lehet levarázsolni egyben a címkét, kizárólag hajszárítós melegítéssel. Bizonyos erdei körökben ez köztudott.

Nos, attól a pillanattól kezdve én is beletartozom ebbe a bizonyos körbe, sőt, nektek is elmesélem, hogy ti is tagok lehessetek :-) Ugyan sörös címkéket továbbra sem fogok gyűjteni, de a címke eltávolításoknál remek segítségemre lesz ez az információ.

1-2 percnyi melegítés után ilyen szépen egyben lehet lehúzni :-) Igen, ez akár több hatalmas szmájlit is megérdemel :-D Aki vakargatott már címkemaradékokat, az tudja igazán értékelni ezt a vívmányt! 

Ti hallottatok már korábban erről a megoldásról?

EGYÜTT...

együttműködés, együttlét, együttes, együttállás, együttalvás, együttérzés, együttélés, együttgondolkodás, együttható, együttdöntés, együttnevelés, együttnevetés, együttrezgés, együttlakás, együttalkotás, együttjárás, együttszülés, együttutazás, együttvéve...ezt alkottátok együtt!

Mai ember, azaz mi, megszoktunk a különlétet, olyannyira, hogy szinte természetesnek vesszük, holott mindannyian pont az ellenkezőre, az EGYÜTTlétre vágyunk. A kis szógyűjtős játéknak közös tevékenység mellett az is volt a célja, hogy ráhangolódjunk ennek a szónak a rezgésére, kisugárzására.

A héten olvastam egy FB bejegyzésben, hogy antropológusok egy kísérletet végeztek egy afrikai törzs gyerekeivel:  fa alá helyeztek egy gyümölccsel teli kosarat és azt mondták, aki elsőként odaér, azé az összes gyümölcs. Erre a felhívásra a gyerekek sajátos módon reagáltak - megfogták egymás kezét és együtt szaladtak a gyümölcskosárhoz. Amikor megkérdeztek őket a miértekről, azt válaszolták, hogy nem tudnának örülni, ha más szomorú maradna...

Hogy ez egy megtörtént eset vagy városi legenda, valóban lényegtelen. Ami a fontos, hogy figyelünk egymásra, próbáljuk megérteni az EGYÜTT szó jelentését - ráhangolódni, átérezni, újraértelmezni. 

A május a Homokozóban az EGYÜTT jegyében telik majd. Ha együttalvásra nem is kerül sor :), de együttműködésből, együttgondolkodásból, együttrezgésből és együttalkotásból lesz bőven!

Indulhatunk? Persze EGYÜTT...

(kép forrása: http://wallbase.cc/wallpaper/603076)

Volt egyszer egy SÁL DÉLUTÁN...

Az elmúlt szombaton bejárati ajtót nyitott a második Homokozó Klub, ahol egy hónapon keresztül gyűjtött sálakat és éveken át gyűjtött ragaszkodásokat alakítottunk át. Elengedésről beszélgettünk, elengedést éltünk át és elengedtük azt, amire valóban nincs szükségünk. 

Mi is elengedtük az eredeti és már bevált terveinket, és a Homokozó Klubot számtalan sállal együtt a Homokozó egyik főhadiszállásán tartottunk meg. A szabadság, ugye, ott kezdődik, ahol a ragaszkodás megszűnik. A kreativitás meg a szabadság tartományában lakozik...

Ti írtatok: "A mostani nagy tanulság az, hogy a kreativitás az ismeretlenbe való kilépést jelenti. Ki kell lépni a komfort zónából. Ez volt nekem a kulcs, mert én ragaszkodom a sorvezetőkhöz. Az ilyen leckét fogják majd megadni a kezdőlökést, hogy egyedül is nekiláthatnék."


A sálról már többször is úgy beszéltünk úgy, mint útról. Kíváncsiak vagytok milyen utat tettek meg a lányok szombaton?


" Az elején még el sem tudtam képzelni, hogy fogok majd belevágni a sálamba, és amikor erre sor került, már nem is ez a gondolat foglalkoztatott, hanem az új cél lebegett a szemem előtt, amit ki akartam hozni belőle. A sállal való munka teljesen feloldotta azt a görcsös ragaszkodást, amit ez a sál jelképezett számomra. Örültem az új produktumoknak, mert több dolog is született belőle és örültem, hogy általa megtapasztalhattam a varrógéppel való közös együttműködést."

Szabadság-keretek. Keretezési gyakorlat, amelyen keresztül egymás sáljaiból saját világot alakíthattunk.  Figyeltük egymást, figyeltünk egymásra. Volt, aki játszott, volt, aki saját univerzumot épített, volt, aki harmóniát keresett vagy éppen szembenézett a kihívásokkal. Minek van helye az én világomban? Miből mennyit engedek be? Merem-e beengedni az új tapasztalatokat? Az ismeretlent? És mit teszek a nem-tetszővel? Felveszem a ritmusát, hogy megismerjem?

"...mások színválasztása, kísérletezése megmozgat..."

És egyszer csak megérkeztünk oda ahol a régiből teljesen új dolgok születtek. Hol váratlan, hol megtervezett, új technikával vagy új színekben, mindenki a maga útján eljutott egy (vagy több:)) alkotásig. Nagyon megható volt látni, ahogy lányok alkotó kezeik alatt a sálak új életre keltek. Mit szóltok hozzá?

Ezúton meg szeretnénk köszönni minden résztvevőnek a lelkesedést, bátorságot, kíváncsiságot, nyitottságot és egymásra figyelést! Örültünk, hogy Velünk tartottatok, és reméljük hamarosan újra találkozunk!


" Ismét sokkal gazdagabban tértem haza. És most itt elsősorban nem a nagy sikert aratott párnára és könyvjelzőre gondolok. A kreatív gondolatok, a beszélgetés, találkozás, alkotás mind-mind megerősít, hogy igenis cselekedni kell, mert gazdagabb, boldogabb leszek tőle."

_________________________________________________________________________________
A Homokozó Klub havonta egyszer megrendezett kreativitásfejlesztési műhely, ahol mindig egy adott témakört dolgozunk fel elméleti, érzelmi és gyakorlati síkon. A téma keretein belül új szemléletre, alkotáselméleti és gyakorlati tapasztalatokra teszünk szert, illetve kilépünk a mindennapi kerékvágásból, hogy megtapasztaljuk saját kreativitásunkat és más minőségben térjünk vissza a mindennapokba. A Homokozó Klubban való részvétel semmi előzetes képzettséget nem igényel, illetve semmilyen előzetes képzettség nem jelent hátrányt:) 

Utolsó pillanatok

Ezt nem lehet kihagyni: a szombati (április 28.) sálas napra annyi kellék gyűlt össze, hogy úgy döntöttünk LAKÁS-MŰHELY foglalkozás lesz. Igen, igen! Nagyon valószínű, hogy ez egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom, amire még 2 fő jelentkezést el tudjuk fogadni.

Aki velünk tart a színfalak mögé is bekukucskálhat :-) 

Ugyancsak a belváros kellős közepén leszünk. Kávé és saját készítésű süti is lesz, de nem akármilyen: egyenesen a homokozóból! 

Ha jönnél, írj emailt! Ha hozol valakit, 500 forint kedvezmény illet mindkettőtöket.

A Sálhegy meghódítása - utolsó előtti lépések

Egy sál függönyként való továbbélése kézenfekvő. Feltéve, ha elég széles. Mint reggel láthattuk, elég akár felcsipeszelni a karnisra, s már használhatjuk is. A közelgő nyárra gondolva itt egy újabb megoldás! Az alap egy  vékony, ritka szövésű batikolt sál volt, de magunk is megfesthetjük a saját verziónkat, ha épp egyszínű kendőnk van. 

Annyi árnyékot ad, amennyi az erős napsugarakat kiszűri, és remélhetőleg a legyeknek is megálljt parancsol majd. 

Készítenél hasonló darabokat? Vagy valami egészen más sálas alkotásra vágysz? A szombati Homokozó Klubba van még néhány hely, és ismét él az ajánlat: ha hozol magaddal valakit, mindketten 500 forint kedvezményben részesültök!

No és ha nem elég széles? Ráadásul rövid is, vastag is....és mi legyen a kézzel kötött sálakkal? Eddig nem esett szó róluk, pedig nem mostohagyerekek ők sem. De nem ám! Az alábbi párnán nagy egyetértésben simul össze egy gyapjú filcesített, egy kézzel kötött pamut és egy, amelyiken nem fogott a filcesítés összes praktikája sem. 

Mindenkit, aki a részletek, a téma, a társaság és a finom kávék és sütik iránt érdeklődik várunk szeretettel szombaton!

Kis lépés neked, nagy lépés a sálaknak!

Ez a hét még a sálakról fog szólni, hiszen szombaton kerül sor az áprilisi Homokozó Klubra, amit befonnak-tekernek majd a sálak, s minden, de minden körülöttük forog majd. Ahogy most a mi életünk is. Nemrég még szó szerint térdig gázoltunk a sálakban, mostanra már csak bokáig ér a szétdúlt halom. A finisben újabb megvalósult ötleteket mutatunk. 

Ha azt mondjuk: kreativitás, nem feltétlenül bonyolult, hosszadalmas, világmegváltó vagy egetrengető ötletekre gondolunk. A kreativitás hétköznapi, kevésbé látványos megoldásai ugyanolyan örömmel töltenek el. 

Ma az egy sál -  két ötlet jegyében nagyon praktikus és egyszerű tippeket mutatunk. Kis lépés neked, nagy lépés a sálaknak. Kivitelezésük mindössze pár percet vesz igénybe, de micsoda előléptetés a nyakravalóknak! A mi kezünk ügyébe egy széles szövött sál akadt ma reggel.

1. felterítettük egy friss tavaszi reggeli alá: sálból abrosz.

2. a reggeli végeztével próbára tettük, mint sötétítő függönyt. Ugyan teli hassal szívesen ledőltünk volna a kellemes félhomályban egy kis szunyókálásra, de ez csak ábránd maradt :-)

Ha olyan projektekre vágysz, melyek ennél picit nagyobb aktivitást követlenek tőled, gyere vissza este! Két újabb lépést teszünk fölfelé a Sálhegyen. A csúcs már közel, most nem szabad feladni! 

Párosan szép az élet

A legjobb a Homokozásban, hogy elég csak körbenézni vagy beletúrni egy fiókba, és a lehetőségek színes és végtelen tárháza nyílik ki egy szempillantás alatt. Néha nem is kell egyéb,  mint egymás mellé rakni néhány első ránézésre egyáltalán nem passzoló holmit, és csoda történik: egymásra találnak tárgyaink, melyek egy perccel korábban már masíroztak a kuka felé. A boldog egymásra találás pedig új, szebb és jobb jövőt hoz - mint az rendesen lenni szokott :-)

Hosszú hétvége ide vagy oda, minden nőnek jár pár óra kikapcsolódás és feltöltődés. Gyere velünk Homokozni szombat délután!

Íme, megmutatjuk nálunk milyen boldog párok alakultak az elmúlt héten:

Vannak sálak, amelyek szeretnek mozgásban lenni. Aktív, pörgős, dinamikus sálak. Belőlük lesznek a remek lábszárvédők.

Vannak sálak, amelyek jól érzik magukat a magasban, csak tarka madár és virág társakra vágynak. Belőlük majd vidám sálfészkek lesznek.

És vannak sálak, amelyek új távlatokra vágynak, belőlük bármi lehet, most épp kaspó kabát...

Ugye ezzel egyetértesz?

Kifőztünk valami finomat, délután várunk egy kis kóstolgatásra!

Csak egy ablakpárkányod van? Színezd ki!

Konzervdobozok. Igyekszik az ember lánya, hogy sok-sok friss kerüljön az asztalra, ám valljuk be: kikerülhetetlen némi konzervféle használata. Nálunk (Timiéknél) a darabolt paradicsom tartozik ebbe a kategóriába. Imádjuk a paradicsomlevest, télen is :-)

Nos, lássuk mit kezdhetünk a felhalmozódott dobozokkal? Nemrég néhány sállal bevont darabot mutattunk már, most viszont jöjjön valami nagyon színes, nagyon tavaszi! 

Indul a balkonszezon, és azok is szeretnének az ablakpárkányra kiültetni némi zöldet, akiknek nemhogy kertjük, de erkélyük sincs. Találtunk egy remek, sokféleképpen variálható megoldást, ami könnyen megvalósítható, a végeredmény összképét és hangulatát pedig kedvünk szerint módosíthatjuk.

Emlékeztek a március 15-én mutatott dobozokra? Most megmutatjuk, hogyan készült!

Az alapötletre ITT és ITT bukkantunk. 

A lényege, hogy mielőtt lefestenénk a kiszemelt tárgyat, tetszőleges mintázatokat alakítsunk ki a felületén valamilyen sűrű ragasztófélével. Ehhez használhatunk akár ragasztópisztolyt is, vagy direkt hobbicélokra kifejlesztett tubusos 3D festékekkel is.

Nálunk épp akadt itthon egy kis maradék (Pebeo Touch Deco) , így ezt örömmel alkalmaztuk. Ha választani lehet, fehéret  használjatok, sokkal könnyebben fedi be később a festék. Az első lépés, hogy a címkéket és a ragasztómaradványokat leszedjük a dobozokról. Ehhez akár háztartási benzinre vagy körömlakklemosóra is szükség lehet.

Ezután puha szőrű ecsettel, 2 rétegben Gessoval alapozzuk, majd jöhet az akrilfesték tetszőleges színben. Inkább 2 rétegben, de vékonyan vigyük fel, hogy a domborulatok jól láthatóak maradjanak. 

Ez egy tarka, vidám összeállítás, de lehet akár nagyon visszafogott is, klasszikus, pasztell. Az barna-fehér doboz úgy készült, hogy az alapozás és a barna akrilrétegek felvitele után egy sprőd, erős szőrű kis lapos ecsetet fehér festékbe mártottam. Mivel kevés festékre van szükség ennél a műveletnél ha túl sok kerülne rá, azt lekenegetem egy újságpapírra. A lényeg, hogy az ecset hegyén legyen némi festék, amivel nem rányomva, inkább csak simogatva átkenjük a kiálló domború részeket.

Ami plusz dimenziókat nyithat meg a projekttel kapcsolatban előttünk, az az a tény, hogy a konzervdobozok többségét vonzza a mágnes. Ennek akkor lehet jelentősége, ha van lejtős bádogpárkányunk, és okozott már bosszúságot szeles idő, amikor is a virágainkat hazatérve a földön találtuk. Nos, egy-két erős 3 mm vastag mágnes megoldja ezt a problémát.

Mielőtt hozzáértő kertbarátok szívrohamot kapnak elárulom, hogy az orchidea csak illusztráció. Hamarosan fűszernövények nőnek majd a konyhaablakban!

Sál - kötél vagy út?

Ez az írás két baráti beszélgetésnek köszönhetően született. Egy beszélgetés mindig hoz felismeréseket, más szájával elmondatja a saját gondolatokat, vagy azoknak az ellentétét. Épp a hiányzó kirakós darabkát kínálja tálcán, vagy egy teljesen új irányba mutat. Ez sosem cél, csak megtörténik. Afféle kellemes mellékhatásként...

Fotó: Erik Johansson

A hűvös napok mégsem hagyták, hogy a még szolgálatban lévő sálak a padlásra költözzenek. Van ilyen. A meleg még várat magára. Azért van a sál, hogy a nyakunk köré tekerjük és ne fázzunk. Most nem róluk lesz szó, hisz a legjobb helyen vannak - használatban. Azokról a sálakról beszelünk, amelyeket már egy ideje nem hordunk, helyet foglalnak a szekrényben, sőt, van, hogy egyenesen útban vannak, körbeölelik a fiók tartalmát és a lábunk elé borítják....de valamiért nagyon ragaszkodunk hozzájuk.

Sálak, mint kötelek. A kötelek, amelyek oda kötnek, lekötnek, összekötnek, megkötnek... Színes kötelek, kötött kötelek, és bizony, még selyem kötelek is. Lejárt szavatosságú joghurt, porgyűjtő tavalyelőtti virágcsokor, rég nem működő kapcsolat, huszonhat éves sérelem és kitudjamégmi, mind mind olyan sálak, amelyek lekötik a kezeinket, megkötik a szárnyainkat.

Ilyenkor két lehetőségünk van - struccnak álcázzunk magunkat, és azt mondjuk:  A STRUCCOKAT NEM REPÜLÉSRE TALÁLTÁK KI, vagy a kötélből gombolyagot készítjük, abból kifutópályát horgolunk, és irány a csillagos ég!

Picit komolyabbra fordítva a szót - nagyon sokszor akadályozzuk és korlátozzuk magunkat azzal, hogy ragaszkodunk a megszokott dolgokhoz. Nem csak a tárgyakhoz. A tárgyak jól látható és tapintható példaként szolgálnak, illetve, ami még ennél is fontosabb: metaforaként, amin keresztül képessé válunk beazonosítani saját szokásainkat. Nem véletlen, hogy a tavaszi takarítás jegyében a SÁL került reflektorfénybe. Tudod: AMI KINT, AZ VAN BENT... A változást kintről is segíthetjük elő! A sálat kötélből úttá alakítjuk át, el is indulhatunk rajta, egyre tovább és tovább. Ha eddig nem bukkantál rá felesleges sálra, nézd át újra a ruhásszekrényt!

Ha kedvet érzel vidám csapatban újragondolni a ragaszkodáshoz és változáshoz való viszonyt és azt sállal együtt át is alakítani, tarts velünk az áprilisi Sálas Homokozó Klubban. Aki már homokozott velünk, tudja, hogy a szellemi újraértelmezéssel legalább annyit foglalkozunk, mint a kétkezivel! Együttműködés, új szempontok és lehetőségek felfedezése, önmagunk újraértelmezése új ismeretek és ismertségek által...még van pár hely, gyere el Te is!
_________________________________________________________________________________
Kisbetűs rész, avagy őszinte vallomás: miután megírtam ezt a gondolatfolyamot biztonság kedvéért ránéztem a sálas polcra. Kék kockás örökölt sál, sosem hordtam, de szép...világosszürke sál...pirosmintás selyemsál. Magamba néztem, és átköltöztettem őket a sálas tanfolyamra szánt kupacba. A változás, elválás egy nagyon fontos folyamat. Engedjük meg magunknak!

Hétfői reggeli túra a Sálhegyen

Biztos ismeritek a mostanában sokfelé felbukkanó hétfői jelmondatot, ami a hurráoptimizmus jegyében születhetett:

Zavard össze a világot, mosolyogj hétfőn!

Én (Timi) ugyan lelkes híve vagyok ennek a gondolatnak, mégsem sikerül mindig. Például ma reggel sem. Azért nem hagytam annyiban a dolgot, felhúztam a hétvégén SÁLBÓL varrt lábszármelegítőmet a hálóingem alá, és friss kávéval a kezemben azt vizionáltam, hogy süt a nap, meleg van, és egy szép nap sőt, gyönyörű hét áll előttem! És - ki hitte volna - tényleg jobb kedvem kerekedett. Egy ilyen vidám csíkos holmi azonban azt hiszem elengedhetetlen ehhez a szertartáshoz, mert ha az önszuggesztió közben ezt viseljük, garantált, hogy a család többi tagja is jókedvre derül a látványunktól, ez visszahat ránk, ami tovább gerjeszti az oda-vissza ható folyamatot....a többit a képzeletetekre bízom :-)

A sálhegy meghódítása 4. - füzetek

Volt már babasapka, sállal bevont konzervdoboz, biciklis bokapánt, párna, és most itt egy újabb sálátalakulás: sálból füzet!

Ennek a sálnak is megvan a maga története. Mert új dolgoknak is van múltjuk, ugye? Egy esős tavaszi napon, talán két hete lehetett, alkotós beszélgetés közepette hozzánk kötözött ez a sál. Hozzánk, a Homokozóba...átalakulásra. A valamikori tulaj tudja, hogy valami készül, ma azonban fény derül rá, hogy mi lett a tarka vendégsálból...négy füzet, s ezek közül egy vissza is kerül majd hozzá: emlékeztetőül az együtt töltött napokra.

Ha a nyakravaló vékony, sűrűn (vagy duplán) szövött anyagból készült, sok egyéb mellett akár füzetté is formálódhat kezeink között. Ez a gyapjú kendő annyira színpompás és tarka volt önmagában is, hogy semmi egyéb díszítésre nem volt szüksége. Megsúgta :-) A Te sálad mit súg? Mi szeretne lenni? Ha netán füzet, akkor többféleképpen is a segítségedre lehetünk.

1. a legjobb, ha Te is velünk tartasz április 28-án szombaton az áprilisi Homokozó Klubba, ahol készíthetsz füzetborítót, és sok egyéb sálas projektből is választhatsz. Ha tanácstalan vagy, segítünk kiválasztani a sála(i)dhoz leginkább illő új életet, és közösen meg is valósítjuk! 

Klikk IDE a részletekért!

2. ha nem tudsz ott lenni, akkor pedig ajánljuk az SK-füzet csomagot, mely komplett fényképes útmutatót és tervezési tanácsokat is tartalmaz. 

Klikk IDE a részletekért!


És ha mindezt végigolvastad, legyen a jutalmad, hogy ITT akár meg is nyerheted ezt a füzetet + egy barit !

(ha biztosra akarsz menni, akkor ott leszel 28-án a Homokozó Klubban)

Ki vagy te és mit eszel? ...bemutatkozik Rita

Én vagyok a nyuszi, és én répát eszem, hát te mit teszel? Ismerős ez a gyerekdal? Olyannyira belemerültünk az építkezésbe, hogy úgy rendesen be sem mutatkoztunk. De: ami késik, most bekövetkezik. Kezdjük abc sorrendben, vagyis velem:)

A hivatalos nevem: Rita Bakradze...ilyen sorrendben. Egy tavaszi napon, remélem épp ezerrel sütött a nap és olvadt a hó (tudjátok, északi országokban ez a folyamat fáziskéséssel jelentkezik), Rigában, Lettországban születtem. Legyen kis indulótőkém, és ne unatkozzak az identitásmeghatározásban sem, a családom leegyszerűsítve lett-grúz vegyes saláta örmény, lengyel és egyéb összetevőkkel.

Gyerekkoromban nem mutattam különös tehetséget sem sportban, sem zenében, így a szüleim rajzszakkörbe írattak be. Emellett szerencsém volt egy rendkívül kíváncsi és sokoldalú nagymamához, így már óvodáskorban egész jól elboldogultam a kötőtűkkel, színes rongyokkal és idegennyelvű mondatokkal. Amióta emlékszem magamra, mindig érdekelt mi van macinak a hasában - vagyis a hogyan és miért, de hidegen hagyták a ki, mikor, mit csináltok. 

Némi szakmai hátterem: Rigai Iparművészeti Főiskolát végeztem, majd kulturális antropológiát, filmesztétikát és pedagógiát tanultam. Már a főiskola idején aktívan részt vettem a nemzetközi önkéntes mozgalmi munkában, és szociális témák mellett belevittem a kultúrát és művészetet is. 

Miután Magyarországon kötöttem ki - válaszolva a fel nem tett kérdésre: ugyancsak egy nemzetközi táborban megismerkedtem egy magyar fiúval:) - folytattam nemzetközi aktivitásaimat, újságírtam, majd egy nemzetközi alapítvány munkatársaként továbbra is a művészet és kultúra témakörében dolgoztam. Emellett, párhuzamos szálon alkotói mivoltomat próbáltam élni. Immár közel tizennégy éve Budapesten élek, magyarul gondolkodom, írok, álmodom...Nagylányom Alíz nemsokára 13 éves, Arlenbaba, aki már nem is baba, hamarosan 3 éves lesz.

Bármit is csináltam aktuálisan, mindig tanítottam, mentorálam és közösséget építettem. Számomra a központi elem az ember és lelkivilága, motivációi, mozgatórugói. Minden egyes válasz újabb kérdéseket hozott és újabb válaszok keresésére indított. Kerestem, kutattam, tanultam, kísérleteztem... Az utóbbi pár évben - miután Arlenbaba születése után kiestem a nemzetközi pörgésből- a kreativitás és az önismeret kerültek figyelmem középpontjába. Egyrészt visszatértem az alkotáshoz, másrészt megtaláltam és továbbfejlesztem azokat az utakat, melyek az alkotáson keresztül visznek önmagunkhoz és azokat is, amelyek önmagunkból kiindulva az alkotáshoz vezetnek. Tanulok. Állandóan tanulok. Minden kívülről érkező impulzustól, belső rezdüléstől, és néha hivatalosabb keretek közt is. Az utóbbin belül most Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológiát és kreatív írást tanulok. Mert a világ összetett, és a kőkorszaki kalapács kevésnek bizonyul...

"Szemkép" c. textmény részlete (vegyes textiltechnika) 2011.

Húsvét előtti utolsó pillanatban...

....még villámgyorsan elkészülhet ez az egyszerű asztaldísz. A fél tojáshéjakat ételfestékes vízben főzöm-áztatom amíg megszínesedik, majd szárazra törölgetem és beleteszem a mécseseket. A tányért összemorzsolt tojáshéjakkal borítom, erre ültetem rá a fél tojásokat. Így nem borulnak fel. A morzsolásba érdemes befogni a gyerekeket is, imádni fogják!

Mire jó a tojás?

Sütéshez. Főzéshez. Régi burleszkek dobálózós jeleneteihez. Nélküle nem szaporodnának a madarak, hüllők, kígyók... A termékenység, élet, újjászületés jelképe ősidőktől fogva. És persze elengedhetetlen tartozéka a mi kultúrkörünkben a Húsvétnak. 

Továbbgondolva menthetetlenül felmerül a kérdés: mire jó a tojáshéj? 

A komposzt értékes összetevője. 

Porrá őrölve és a növények köré szórva távol tartja a meztelen csigákat. 

Sőt, az őrleményt kevés szappanos vízzel elkeverve remek súrolószerhez jutunk. 

Állítólag ha kávéhoz keverjük, és ezzel együtt főzzük le reggeli fekete levesünket, kevésbé érződik a kávé kesernyés íze...

És még? Igen, igen, mi magunk is újabb lehetőségek után kutathatunk!

Nekem (Timinek) tegnap este az az ötletem támadt, hogy egy használaton kívüli zöld kerámiakaspót átalakítok. Lealapoztam két rétegben Gessoval, lefestettem kétszer piros akrilfestékkel, majd apróra morzsoltam néhány kimosott és megszárított tojáshéjat.

Ezután hobbiragasztóval megkenegettem a perem alatti területet és rászórtam a morzsolt tojáshéjat. Nem egyszerre az egész felületen, nehogy megszáradjon a ragasztó, hanem apránként haladva. Kicsit rá is nyomogattam, a felesleg lepergett. Száradás után még lefújtam matt akrillakkal a biztonság kedvéért, de ez elhagyható. Elég masszív felület jött létre, jól használható.

Holnap újabb ötlettel jövünk: egy utolsó pillanatban, villámgyorsan elkészíthető asztaldísszel. Csak tojáshéj legyen :-)