Újrahasznos mécsesek forró nyári estékre

KELLÉKEK:

- befőttes üvegek 

- legalább 10-15 színes lufi

- PET-palack cafatok (leginkább akkor keletkeznek, amikor palackgyöngyöket készítünk és sok-sok köröcskét nyiszálunk a palackokból)

- ha épp nincs PET-palack cafat a háznál, akkor vagy készítsünk gyorsan palackgyöngyöt (hogy a hulladéknak hulladéka keletkezzen, amit aztán örömmel felhasználunk), vagy vagdossuk a palackokat apró darabokra (ebben az esetben a hulladéknak nem keletkezik további hulladéka :-) 

Ha rendszeresen olvasol minket a Facebookon is, emlékezhetsz egy nemrég posztolt érdekességre. Elképesztően egyszerű és látványos! 

Ez a remek ötlet továbbgurult valahol a láthatatlan és követhetetlen agytekervényeken, és amikor hetekkel később már-már a kukában landoltak a PET-palackok maradékai, megállt a kezem a levegőben, mert hirtelen elém penderült két hetes vándorútjáról megérkezve AZ ÖTLET, akire immár alig ismertem: meghízott, kikerekedett, nőtt is valamicskét, és útközben új gúnyát is öltött magára. Azt mondta, ő a kerti partik legötletesebb újrahasznos kelléke, és ki ne dobjam azt a sok műanyag cafatot!

Többféle mécsestartó készült. A legegyszerűbb verzióban felszeletelt lufikat húztam rá kisebb befőttes üvegekre. A lufik "szárát" levágtam, mert olyan szűk, hogy egy üvegre sem ment rá. A maradékot 2-3 részre vágtam, az üveg aljára a lufi alját húztam fel, akár egy zoknit :-) a többi csíkkal pedig a feljebb dekoráltam, mígnem eltűnt az átlátszó felület. Egyre kell csak vigyázni: az üveg szájánál mindenképpen kívül érjen véget a lufidekoráció, nehogy lángra kapjon. Nagyon vidám, meleg fényt ad:

A másik változatban egy mécseshez két üveg szükségeltetik: a kisebb belefér a nagyobba (lásd az első képen fent). A két üveg közötti rést fogjuk feltölteni a PET-hulladékkal. Ha nagyon kis hézag van csupán, egy ollóval segíthetünk a műanyagdarabkáknak befurakodni a helyükre. Ha beleszuszakoltunk annyi cafatot, amennyit csak lehetett, egy nyakától és aljától megszabadított lufival erősítjük egymáshoz a két üveget. 

Mehet bele mécses vagy sötétben világító karkötő is. Az utóbbi remek megoldás, ha a poszt elején megadott linken látható megoldással zárjuk le az üvegek tetejét: a lufi befelé fordított szájába több is belefér.

A hétvégére bőven elkészültök a saját mécseseitekkel, hajrá! Akár egy erkélyen eltöltött beszélgetős-hűsölős este kedvéért is megéri elkészíteni, nagyot dob a hangulaton.

SZÉP HÉTVÉGÉT!

Mit szólsz a zokni lekvárhoz?

A napokban rájöttem, hogy páratlanul is szép az élet, csak szakmát kell váltani...jaj, nem, nem a magánéletemről van szó, hanem azokról a hónapokon át zoknis kosárban heverő félzoknikról. 

Bevezetésként elárulom, hogy nálunk a családtagok számával arányosan gyarapodik a félzoknik száma is. Családi fő párosítóként, igen, ez a tisztség engem illeti, mindig csodálkozom azon, hogy az intenzív kerítő tevékenység ellenére sem fogy a zoknis kosár tartalma. Ismerős? 

Eddig ugyan nem fogyott, de mostantól...mostantól még a szomszéd félzoknikat is örökbe fogadom, annyira beleszerettem a zoknilekvárba! Vagy pontosabban a zoknilekvár kinézetű üvegekbe.

Most jön a java része, vagyis a recept!

1. Vegyünk egy befőttes üveget, vagy akármilyen üveget, amihez jó esetben még egy teteje vagy kupakja is megvan. És egy zoknit: félzoknit, lyukas talpú zoknit, csíkos zoknit, egyszínű zoknit, bármilyen zoknit. 

2. Húzzuk rá az üvegre és jelöljük meg a hosszát. A zokni kb. 2,5-3 centivel nyúljon túl az üveg alján.

3. Vágjuk le a maradékot.

4. ...öltéssel húzzuk össze a zoknit az üveg alján.

5. Bármi megfelelő kerek tárgy segítségével rajzoljuk meg és vágjunk ki egy filc (gyapjú filc készítésről szól az első hírlevél) karikát.

6. Varrjuk rá az üveg aljára.

7. Élvezzük a látványt!

Ugye könnyű? Na jó, nem lekvár, de az se baj... Mókás, praktikus, lehúzható és mosható, ha véletlenül leesik, nem lesz szilánkokkal tele a konyha, és még sorolhatnám...Kipróbálod?

Ami a szomszéd zoknikat illeti nem vicc, de erről majd legközelebb:)