Volt egyszer egy SÁL DÉLUTÁN...

Az elmúlt szombaton bejárati ajtót nyitott a második Homokozó Klub, ahol egy hónapon keresztül gyűjtött sálakat és éveken át gyűjtött ragaszkodásokat alakítottunk át. Elengedésről beszélgettünk, elengedést éltünk át és elengedtük azt, amire valóban nincs szükségünk. 

Mi is elengedtük az eredeti és már bevált terveinket, és a Homokozó Klubot számtalan sállal együtt a Homokozó egyik főhadiszállásán tartottunk meg. A szabadság, ugye, ott kezdődik, ahol a ragaszkodás megszűnik. A kreativitás meg a szabadság tartományában lakozik...

Ti írtatok: "A mostani nagy tanulság az, hogy a kreativitás az ismeretlenbe való kilépést jelenti. Ki kell lépni a komfort zónából. Ez volt nekem a kulcs, mert én ragaszkodom a sorvezetőkhöz. Az ilyen leckét fogják majd megadni a kezdőlökést, hogy egyedül is nekiláthatnék."


A sálról már többször is úgy beszéltünk úgy, mint útról. Kíváncsiak vagytok milyen utat tettek meg a lányok szombaton?


" Az elején még el sem tudtam képzelni, hogy fogok majd belevágni a sálamba, és amikor erre sor került, már nem is ez a gondolat foglalkoztatott, hanem az új cél lebegett a szemem előtt, amit ki akartam hozni belőle. A sállal való munka teljesen feloldotta azt a görcsös ragaszkodást, amit ez a sál jelképezett számomra. Örültem az új produktumoknak, mert több dolog is született belőle és örültem, hogy általa megtapasztalhattam a varrógéppel való közös együttműködést."

Szabadság-keretek. Keretezési gyakorlat, amelyen keresztül egymás sáljaiból saját világot alakíthattunk.  Figyeltük egymást, figyeltünk egymásra. Volt, aki játszott, volt, aki saját univerzumot épített, volt, aki harmóniát keresett vagy éppen szembenézett a kihívásokkal. Minek van helye az én világomban? Miből mennyit engedek be? Merem-e beengedni az új tapasztalatokat? Az ismeretlent? És mit teszek a nem-tetszővel? Felveszem a ritmusát, hogy megismerjem?

"...mások színválasztása, kísérletezése megmozgat..."

És egyszer csak megérkeztünk oda ahol a régiből teljesen új dolgok születtek. Hol váratlan, hol megtervezett, új technikával vagy új színekben, mindenki a maga útján eljutott egy (vagy több:)) alkotásig. Nagyon megható volt látni, ahogy lányok alkotó kezeik alatt a sálak új életre keltek. Mit szóltok hozzá?

Ezúton meg szeretnénk köszönni minden résztvevőnek a lelkesedést, bátorságot, kíváncsiságot, nyitottságot és egymásra figyelést! Örültünk, hogy Velünk tartottatok, és reméljük hamarosan újra találkozunk!


" Ismét sokkal gazdagabban tértem haza. És most itt elsősorban nem a nagy sikert aratott párnára és könyvjelzőre gondolok. A kreatív gondolatok, a beszélgetés, találkozás, alkotás mind-mind megerősít, hogy igenis cselekedni kell, mert gazdagabb, boldogabb leszek tőle."

_________________________________________________________________________________
A Homokozó Klub havonta egyszer megrendezett kreativitásfejlesztési műhely, ahol mindig egy adott témakört dolgozunk fel elméleti, érzelmi és gyakorlati síkon. A téma keretein belül új szemléletre, alkotáselméleti és gyakorlati tapasztalatokra teszünk szert, illetve kilépünk a mindennapi kerékvágásból, hogy megtapasztaljuk saját kreativitásunkat és más minőségben térjünk vissza a mindennapokba. A Homokozó Klubban való részvétel semmi előzetes képzettséget nem igényel, illetve semmilyen előzetes képzettség nem jelent hátrányt:) 

Kis lépés neked, nagy lépés a sálaknak!

Ez a hét még a sálakról fog szólni, hiszen szombaton kerül sor az áprilisi Homokozó Klubra, amit befonnak-tekernek majd a sálak, s minden, de minden körülöttük forog majd. Ahogy most a mi életünk is. Nemrég még szó szerint térdig gázoltunk a sálakban, mostanra már csak bokáig ér a szétdúlt halom. A finisben újabb megvalósult ötleteket mutatunk. 

Ha azt mondjuk: kreativitás, nem feltétlenül bonyolult, hosszadalmas, világmegváltó vagy egetrengető ötletekre gondolunk. A kreativitás hétköznapi, kevésbé látványos megoldásai ugyanolyan örömmel töltenek el. 

Ma az egy sál -  két ötlet jegyében nagyon praktikus és egyszerű tippeket mutatunk. Kis lépés neked, nagy lépés a sálaknak. Kivitelezésük mindössze pár percet vesz igénybe, de micsoda előléptetés a nyakravalóknak! A mi kezünk ügyébe egy széles szövött sál akadt ma reggel.

1. felterítettük egy friss tavaszi reggeli alá: sálból abrosz.

2. a reggeli végeztével próbára tettük, mint sötétítő függönyt. Ugyan teli hassal szívesen ledőltünk volna a kellemes félhomályban egy kis szunyókálásra, de ez csak ábránd maradt :-)

Ha olyan projektekre vágysz, melyek ennél picit nagyobb aktivitást követlenek tőled, gyere vissza este! Két újabb lépést teszünk fölfelé a Sálhegyen. A csúcs már közel, most nem szabad feladni! 

Párosan szép az élet

A legjobb a Homokozásban, hogy elég csak körbenézni vagy beletúrni egy fiókba, és a lehetőségek színes és végtelen tárháza nyílik ki egy szempillantás alatt. Néha nem is kell egyéb,  mint egymás mellé rakni néhány első ránézésre egyáltalán nem passzoló holmit, és csoda történik: egymásra találnak tárgyaink, melyek egy perccel korábban már masíroztak a kuka felé. A boldog egymásra találás pedig új, szebb és jobb jövőt hoz - mint az rendesen lenni szokott :-)

Hosszú hétvége ide vagy oda, minden nőnek jár pár óra kikapcsolódás és feltöltődés. Gyere velünk Homokozni szombat délután!

Íme, megmutatjuk nálunk milyen boldog párok alakultak az elmúlt héten:

Vannak sálak, amelyek szeretnek mozgásban lenni. Aktív, pörgős, dinamikus sálak. Belőlük lesznek a remek lábszárvédők.

Vannak sálak, amelyek jól érzik magukat a magasban, csak tarka madár és virág társakra vágynak. Belőlük majd vidám sálfészkek lesznek.

És vannak sálak, amelyek új távlatokra vágynak, belőlük bármi lehet, most épp kaspó kabát...

Sál - kötél vagy út?

Ez az írás két baráti beszélgetésnek köszönhetően született. Egy beszélgetés mindig hoz felismeréseket, más szájával elmondatja a saját gondolatokat, vagy azoknak az ellentétét. Épp a hiányzó kirakós darabkát kínálja tálcán, vagy egy teljesen új irányba mutat. Ez sosem cél, csak megtörténik. Afféle kellemes mellékhatásként...

Fotó: Erik Johansson

A hűvös napok mégsem hagyták, hogy a még szolgálatban lévő sálak a padlásra költözzenek. Van ilyen. A meleg még várat magára. Azért van a sál, hogy a nyakunk köré tekerjük és ne fázzunk. Most nem róluk lesz szó, hisz a legjobb helyen vannak - használatban. Azokról a sálakról beszelünk, amelyeket már egy ideje nem hordunk, helyet foglalnak a szekrényben, sőt, van, hogy egyenesen útban vannak, körbeölelik a fiók tartalmát és a lábunk elé borítják....de valamiért nagyon ragaszkodunk hozzájuk.

Sálak, mint kötelek. A kötelek, amelyek oda kötnek, lekötnek, összekötnek, megkötnek... Színes kötelek, kötött kötelek, és bizony, még selyem kötelek is. Lejárt szavatosságú joghurt, porgyűjtő tavalyelőtti virágcsokor, rég nem működő kapcsolat, huszonhat éves sérelem és kitudjamégmi, mind mind olyan sálak, amelyek lekötik a kezeinket, megkötik a szárnyainkat.

Ilyenkor két lehetőségünk van - struccnak álcázzunk magunkat, és azt mondjuk:  A STRUCCOKAT NEM REPÜLÉSRE TALÁLTÁK KI, vagy a kötélből gombolyagot készítjük, abból kifutópályát horgolunk, és irány a csillagos ég!

Picit komolyabbra fordítva a szót - nagyon sokszor akadályozzuk és korlátozzuk magunkat azzal, hogy ragaszkodunk a megszokott dolgokhoz. Nem csak a tárgyakhoz. A tárgyak jól látható és tapintható példaként szolgálnak, illetve, ami még ennél is fontosabb: metaforaként, amin keresztül képessé válunk beazonosítani saját szokásainkat. Nem véletlen, hogy a tavaszi takarítás jegyében a SÁL került reflektorfénybe. Tudod: AMI KINT, AZ VAN BENT... A változást kintről is segíthetjük elő! A sálat kötélből úttá alakítjuk át, el is indulhatunk rajta, egyre tovább és tovább. Ha eddig nem bukkantál rá felesleges sálra, nézd át újra a ruhásszekrényt!

Ha kedvet érzel vidám csapatban újragondolni a ragaszkodáshoz és változáshoz való viszonyt és azt sállal együtt át is alakítani, tarts velünk az áprilisi Sálas Homokozó Klubban. Aki már homokozott velünk, tudja, hogy a szellemi újraértelmezéssel legalább annyit foglalkozunk, mint a kétkezivel! Együttműködés, új szempontok és lehetőségek felfedezése, önmagunk újraértelmezése új ismeretek és ismertségek által...még van pár hely, gyere el Te is!
_________________________________________________________________________________
Kisbetűs rész, avagy őszinte vallomás: miután megírtam ezt a gondolatfolyamot biztonság kedvéért ránéztem a sálas polcra. Kék kockás örökölt sál, sosem hordtam, de szép...világosszürke sál...pirosmintás selyemsál. Magamba néztem, és átköltöztettem őket a sálas tanfolyamra szánt kupacba. A változás, elválás egy nagyon fontos folyamat. Engedjük meg magunknak!

A sálhegy meghódítása 4. - füzetek

Volt már babasapka, sállal bevont konzervdoboz, biciklis bokapánt, párna, és most itt egy újabb sálátalakulás: sálból füzet!

Ennek a sálnak is megvan a maga története. Mert új dolgoknak is van múltjuk, ugye? Egy esős tavaszi napon, talán két hete lehetett, alkotós beszélgetés közepette hozzánk kötözött ez a sál. Hozzánk, a Homokozóba...átalakulásra. A valamikori tulaj tudja, hogy valami készül, ma azonban fény derül rá, hogy mi lett a tarka vendégsálból...négy füzet, s ezek közül egy vissza is kerül majd hozzá: emlékeztetőül az együtt töltött napokra.

Ha a nyakravaló vékony, sűrűn (vagy duplán) szövött anyagból készült, sok egyéb mellett akár füzetté is formálódhat kezeink között. Ez a gyapjú kendő annyira színpompás és tarka volt önmagában is, hogy semmi egyéb díszítésre nem volt szüksége. Megsúgta :-) A Te sálad mit súg? Mi szeretne lenni? Ha netán füzet, akkor többféleképpen is a segítségedre lehetünk.

1. a legjobb, ha Te is velünk tartasz április 28-án szombaton az áprilisi Homokozó Klubba, ahol készíthetsz füzetborítót, és sok egyéb sálas projektből is választhatsz. Ha tanácstalan vagy, segítünk kiválasztani a sála(i)dhoz leginkább illő új életet, és közösen meg is valósítjuk! 

Klikk IDE a részletekért!

2. ha nem tudsz ott lenni, akkor pedig ajánljuk az SK-füzet csomagot, mely komplett fényképes útmutatót és tervezési tanácsokat is tartalmaz. 

Klikk IDE a részletekért!


És ha mindezt végigolvastad, legyen a jutalmad, hogy ITT akár meg is nyerheted ezt a füzetet + egy barit !

(ha biztosra akarsz menni, akkor ott leszel 28-án a Homokozó Klubban)

Jön a hűvös idő!

Hétvégére lehűlés várható! Ez a blog ugyan nem meteorológiával foglalkozik, ám most mégis külön aktualitása van itt, a Homokozóban a témának. Na? Kitaláltátok már? 

Hát persze! Igen, a sálak, a sálak...

Az utóbbi napokban sok szükségünk nem volt rá (legalábbis a rendeltetésszerű használatukra nem), most viszont azok közül, amelyeket nem tettetek félre kreatív célokra egyet valószínűleg a nyakatokba kell majd kanyarítani. 

Ha nem vagy fázós, akkor akár alibiből. Mivel a sál öltöztet, remekül kiegészíti és feldobja a hétköznapi viseletet is. 

Lássunk néhány példát, hogyan tekerhetjük, hajthatjuk, csavarhatjuk a nyakunk köré: 

ITT és ITT újabb trükköket láthattok. Ha kipróbáltál néhányat, írd meg nekünk! Melyik a kedvenced?

A sálhegy meghódítása 3. - konzervdobozok

Norvég vendégeink voltak a télen. Sálak. Itt töltötték az egész telet, van, aki már évek óta nálunk időzik, mert itt melegebb van. Hálából a szíves vendéglátásért melengették a nyakunkat hónapokon át. Egyikük - miután kezd kiöregedni a szakmából - kímélő bánásmódot kért, és további menedéket minálunk. Egyáltalán nem bírja már a hideget, így a lakáson belüli szolgálatait ajánlotta fel. Egy forró tea mellett megbeszéltük, milyen lehetőségek állnak előtte. A gondolat, hogy dísztelen, pucér konzervdobozokat öltöztethet pompás ruhába egészen felvillanyozta: bőven lesz alkalma parádézni itt-ott, polcon, komódon, ablakban...ahogy az alkalom épp kívánja.

Nálatok is tartózkodik norvég vendég? Nem? Sebaj! Üzbég, perui, 7.kerületi, Mars- vagy padláslakó  is jöhet! Egyetlen szempont, hogy belül üreges, körben kötött darab legyen. Menet közben az egyszínű darabot is kidíszíthetjük akár.

1. Vágjátok le az egyik végét. (Emlékeztek? Ebből a levágott végből készült a baba sapkája.)

2. Próbáljátok hozzá különböző méretű dobozokhoz, melyikre passzol?

3. Ha netán túl bő, máris bevethetitek Az első kulcs (Mindent a pulcsifilcről!) című tutorialban olvasottakat, és filcesíthetitek. Ettől kisebb lesz. (Ha még nem vagy hírlevélolvasó, a blog felső sávjában azzá válhatsz, és 24 óra múlva a postafiókodba érkezik az első tutorial.)

4. Vágjatok le a sálból a konzervdoboz magasságánál 4 centivel hosszabb darabot.

5. Húzzátok bele a dobozt, alul-felül 2-2 centit lógjon túl a peremen a sál.

6. Ragasztózzátok be a doboz belső peremét, nyomkodjátok rá a sálat és csipeszekkel rögzítsétek, míg megszárad. 

Jó minőségű stiftes ragasztó vagy folyékony is jó, ebben az esetben a mennyiséggel vigyázni kell. Ha túl sok, átüt az anyagon.

7. Az alját fércöltéssel húzzátok össze.

8. Tulajdonképpen kész is van, de ha szeretnénk szépen eldogozni az alját egy filckorongot felragasztva majd felvarrva eltakarhatjuk a sál szélét és a lukat. Ha vastag sálból dolgozunk, a filckorong már valószínűleg túl vastaggá teszi a doboz alját és nem fog szépen állni a talpán, de ezt ki kell próbálni.

Kész! Ha norvég a sálunk, lehet játszani azzal is, hol vágjuk el az anyagát. Ettől függően egészen más mintájú dobozt kaphatunk a minta függvényében.

S hogy miért gondolta a mi norvégunk, hogy számtalan alkalommal parádézhat majd? Mert mintája és színei erre predesztinálják. A szív-motívum remek Valentin- , születés- vagy névnapon, a piros árnyalatok és a hópehelyminta pedig az adventi és karácsonyi időszakhoz kötődnek. Így akár Luca-napon búzát is ültethetünk bele (persze pici cserepet helyezve a dobozba, egy réteg kavicsra állítva, hogy legyen hová elfolyni a felesleges víznek, és a cserép se legyen túl mélyen a dobozban), ami karácsonyra kizöldül, de cserepes virággal szép ajándék is lehet, finomságokkal töltve pedig édesszájúaknak kedveskedhetünk. 

Ésatöbbi ésatöbbi, nézzetek szét nálatok milyen körben kötött sálak lapulnak, és üljetek le ti is egy teára, hogy megbeszéljétek a lehetőségeket!

A sálhegy meghódítása 2. - biciklis bokapánt

Egy ideje tart már a kerekezős szép idő, olyan szép, hogy sál sem kell a nyakunkba. Azért közös platformra lehet őket hozni ilyenkor is: a gyapjúsálat és a biciklit.

Nem kell egyéb, mint egy kis friss tavaszi bosszúság, amikor ráébred az ember, hogy azt a fránya bokapántot bizony tavaly óta nem varrta meg senki. Jobb esetben még akkor ráébred a hiányosságra, mielőtt kerékpárra pattan, rosszabb esetben csak akkor, amikor már a láncon citerázik a nadrágszára...én (Timi) így jártam. 

Gyors, hatékony és persze esztétikus megoldásra volt szükségem, így előrántottam egy filcesített sálat a fiókból:

- lenyisszantottam belőle két 34 X 3 centis csíkot, picit lekerekítettem a sarkokat 

- kb. 2 centire az egyik végétől gomblyukat metszettem bele

- felvettem a farmerom és hozzápróbáltam, hogy lássam hova varrjam a gombot

- felvarrtam a gombokat 

...és kész is lett. Nagyjából negyed órát vett igénybe, beleszámítva hogy kicsit hezitáltam a gomb kiválasztásánál ;-)

Holnap szép nap ígérkezik, elő a bringákkal! Program bőven lesz városszerte, a bicikliutak és -sávok pedig olyannyira elszaporodtak, hogy igazán kényelmes, költségkímélő és élvezetes a tekerés a fővárosban (is).

Arról nem is beszélve, hogy trendi biciklivel járni. És ha trendi, akkor az öltözékünkhöz, stílusunkhoz illő bokapánt is dukál! Erről hamarosan bővebben, mert nyitott szemmel járva (pardon, kerékpározva) a városban nem tudom nem észrevenni a különböző kétkerekű kasztokat. És mivel ilyen egyszerű egy bokapánt elkészítése, nem fogok tudni megállni egy darabnál!

Egy kötött sál útja

Sok, sok, sok évvel ezelőtti december volt. Lettországi télből még télebbi romániai télbe készültem. Egy szerelmi történet temetésére. Vagy, immár homokozósan fogalmazva, egy kapcsolat újraértelmezésére. Őszintén szólva nehezebb, mint a nejlonzacskó, kinyúlt póló vagy konzervdoboz újragondolása, de attól szép!
Lelkes is voltam, hisz arrafelé sosem jártam. Bevallom, kicsit féltem is. Teljesen egyedül, pár évvel a rendszerváltás után, két átszállás, három vonat, öt határ....Egy dolog biztos, az út hosszú lesz, a lelkiállapotom ingatag, valamivel el kell foglalni a kezem. Azt hiszem nincs jobb megoldás, mint a kötés...sál kötés. Kellően egyszerű, mégis kellően izgalmas tud lenni. Főleg, ha az életutunk egy szakaszát készülünk megkötni. 

Ez a sál valóban az a sál. Nagymamám által turkált fonalvégek és utazásom minden lelki rezdülése van benne. Életem két hete belesűrítve két méterbe. Hol külső, hol belső történések...majd egyszer elmesélem a dolgok láthatatlan oldalát, most viszont megmutatom hogy hatott egy-egy országhatár átlépése a sál színvilágára.

Még hazai pályán...Lettország, Litvánia...visszafogott földszínek, kopár téli erdők, téli hideg, otthoni meleg...

Lengyelország, nyolc óra várakozás Varsó központi pályaudvarán, idegen, hideg, kényelmetlen...

Valahol Magyarország és Románia között...közeledem a célhoz...a vonaton van társaságom, vidáman telik az idő...

És a fekete a színek között? Kis önsajnálat, végülis temetésre mentem. Eltemetni a nem túl régi szakítás maradványait. Helyén van a fekete...

Akkor, ott döbbentem rá, hogy a család, amelynél voltam nem románul, hanem valami számomra teljesen érthetetlen nyelven beszél. Kötöttem, szívtam magamba minden furcsa percet és kötöttem, szívtam Karpati nevezetű cigarettát és kötöttem, kötöttem, kötöttem. Eltelt a két hét, már konyhai szinten beszéltem románul (azt az érthetetlen nyelvet, amit magam körül hallottam még nem tudtam, hova tegyem, így feldolgozatlanul belekötöttem a sálba), hazaindultam és tovább kötöttem. Majd hazaérkeztem, leláncoltam, nyakam köré tekertem és folytattam az életemet. Az új sállal és mindennel, amit belekötöttem.

Nagyon szeretem ezt a sálat, tizensok évesen, foltozva...Egy ideje már nem hordom, csak van. A szinte más bolygóról származó nyelvnél már alig találok természetesebbet. Most azt érzem, elérkezett a pillanat, hogy a sálat történetével együtt újragondoljam, mássá alakítsam...vajon mi lesz belőle? Annyit elárulok, hogy még én sem tudom, de amint megtudom, Veletek is megosztom.

Találós kérdés: milyen nyelven beszéltek körülöttem?

A sálhegy meghódítása 1. - babasapka

Legelőször egy egyszerű és játékos ötletet mutatunk. Szó szerinti értelemben, hiszen ez a rongybaba igazi játék. Hogy ha ismét beköszönt a hideg ne fázzon a feje, készítettünk neki egy csinos sapkát. Természetesen nem másból , mint sálból, annak is a legvégéből. Ha akad a házunk táján körben kötött darab, akkor elég csak lenyisszantani a sál végét, picit visszahajtani a levágott szélt, és apró kézi öltésekkel rögzíteni. Ha  tetszik, akár hímzőfonallal, fércöltéssel. Ha pedig nagyon bomlós az anyaga, akkor pelenkaöltéssel végigvarrva a szélt (még visszahajtás előtt !) ez sem fog problémát okozni használat közben.

Kész is, viselje egészséggel az új tulajdonos!

a baba Csanaky-Brandhoffer Erika munkája

Hogy mi lett a sál többi részével? Hamarosan arra is fény derül!