Ki vagy te és mit eszel? ...bemutatkozik Rita

Én vagyok a nyuszi, és én répát eszem, hát te mit teszel? Ismerős ez a gyerekdal? Olyannyira belemerültünk az építkezésbe, hogy úgy rendesen be sem mutatkoztunk. De: ami késik, most bekövetkezik. Kezdjük abc sorrendben, vagyis velem:)

A hivatalos nevem: Rita Bakradze...ilyen sorrendben. Egy tavaszi napon, remélem épp ezerrel sütött a nap és olvadt a hó (tudjátok, északi országokban ez a folyamat fáziskéséssel jelentkezik), Rigában, Lettországban születtem. Legyen kis indulótőkém, és ne unatkozzak az identitásmeghatározásban sem, a családom leegyszerűsítve lett-grúz vegyes saláta örmény, lengyel és egyéb összetevőkkel.

Gyerekkoromban nem mutattam különös tehetséget sem sportban, sem zenében, így a szüleim rajzszakkörbe írattak be. Emellett szerencsém volt egy rendkívül kíváncsi és sokoldalú nagymamához, így már óvodáskorban egész jól elboldogultam a kötőtűkkel, színes rongyokkal és idegennyelvű mondatokkal. Amióta emlékszem magamra, mindig érdekelt mi van macinak a hasában - vagyis a hogyan és miért, de hidegen hagyták a ki, mikor, mit csináltok. 

Némi szakmai hátterem: Rigai Iparművészeti Főiskolát végeztem, majd kulturális antropológiát, filmesztétikát és pedagógiát tanultam. Már a főiskola idején aktívan részt vettem a nemzetközi önkéntes mozgalmi munkában, és szociális témák mellett belevittem a kultúrát és művészetet is. 

Miután Magyarországon kötöttem ki - válaszolva a fel nem tett kérdésre: ugyancsak egy nemzetközi táborban megismerkedtem egy magyar fiúval:) - folytattam nemzetközi aktivitásaimat, újságírtam, majd egy nemzetközi alapítvány munkatársaként továbbra is a művészet és kultúra témakörében dolgoztam. Emellett, párhuzamos szálon alkotói mivoltomat próbáltam élni. Immár közel tizennégy éve Budapesten élek, magyarul gondolkodom, írok, álmodom...Nagylányom Alíz nemsokára 13 éves, Arlenbaba, aki már nem is baba, hamarosan 3 éves lesz.

Bármit is csináltam aktuálisan, mindig tanítottam, mentorálam és közösséget építettem. Számomra a központi elem az ember és lelkivilága, motivációi, mozgatórugói. Minden egyes válasz újabb kérdéseket hozott és újabb válaszok keresésére indított. Kerestem, kutattam, tanultam, kísérleteztem... Az utóbbi pár évben - miután Arlenbaba születése után kiestem a nemzetközi pörgésből- a kreativitás és az önismeret kerültek figyelmem középpontjába. Egyrészt visszatértem az alkotáshoz, másrészt megtaláltam és továbbfejlesztem azokat az utakat, melyek az alkotáson keresztül visznek önmagunkhoz és azokat is, amelyek önmagunkból kiindulva az alkotáshoz vezetnek. Tanulok. Állandóan tanulok. Minden kívülről érkező impulzustól, belső rezdüléstől, és néha hivatalosabb keretek közt is. Az utóbbin belül most Transzgenerációs Epigenetikus Kineziológiát és kreatív írást tanulok. Mert a világ összetett, és a kőkorszaki kalapács kevésnek bizonyul...

"Szemkép" c. textmény részlete (vegyes textiltechnika) 2011.