Húsvét előtti utolsó pillanatban...

....még villámgyorsan elkészülhet ez az egyszerű asztaldísz. A fél tojáshéjakat ételfestékes vízben főzöm-áztatom amíg megszínesedik, majd szárazra törölgetem és beleteszem a mécseseket. A tányért összemorzsolt tojáshéjakkal borítom, erre ültetem rá a fél tojásokat. Így nem borulnak fel. A morzsolásba érdemes befogni a gyerekeket is, imádni fogják!

Mire jó a tojás?

Sütéshez. Főzéshez. Régi burleszkek dobálózós jeleneteihez. Nélküle nem szaporodnának a madarak, hüllők, kígyók... A termékenység, élet, újjászületés jelképe ősidőktől fogva. És persze elengedhetetlen tartozéka a mi kultúrkörünkben a Húsvétnak. 

Továbbgondolva menthetetlenül felmerül a kérdés: mire jó a tojáshéj? 

A komposzt értékes összetevője. 

Porrá őrölve és a növények köré szórva távol tartja a meztelen csigákat. 

Sőt, az őrleményt kevés szappanos vízzel elkeverve remek súrolószerhez jutunk. 

Állítólag ha kávéhoz keverjük, és ezzel együtt főzzük le reggeli fekete levesünket, kevésbé érződik a kávé kesernyés íze...

És még? Igen, igen, mi magunk is újabb lehetőségek után kutathatunk!

Nekem (Timinek) tegnap este az az ötletem támadt, hogy egy használaton kívüli zöld kerámiakaspót átalakítok. Lealapoztam két rétegben Gessoval, lefestettem kétszer piros akrilfestékkel, majd apróra morzsoltam néhány kimosott és megszárított tojáshéjat.

Ezután hobbiragasztóval megkenegettem a perem alatti területet és rászórtam a morzsolt tojáshéjat. Nem egyszerre az egész felületen, nehogy megszáradjon a ragasztó, hanem apránként haladva. Kicsit rá is nyomogattam, a felesleg lepergett. Száradás után még lefújtam matt akrillakkal a biztonság kedvéért, de ez elhagyható. Elég masszív felület jött létre, jól használható.

Holnap újabb ötlettel jövünk: egy utolsó pillanatban, villámgyorsan elkészíthető asztaldísszel. Csak tojáshéj legyen :-)

Ünnepi újrahasznos

Minap észrevettem az ajtón még-mindig-lógó, Karácsonyra készült ajtódíszt. Olyan volt, mint egy téli fa...kopasz, száraz...egy szó, mint száz - újrahasznosításra várt.

Mire is vágyunk mi tavasszal? Színekre, fényre, vidámságra. Bevallom őszintén, az inspirációt a Timi által készített Húsvét-utáni tárolódoboz adta. Egészen pontosan a benne lévő cérnák adtak lökést arra, hogy újrahasznosítható újrahasznos ajtódísz szülessen. 

Nézzük csak: a varródobozból kivettem a meleg színű cérnákat és beleszurkáltam a rugalmas, SK pampafű koszorúba. Drukkoltam, hogy ott maradjanak és bizony, ott is maradtak! Ha netán holnapután épp a napsárga cérnára lesz szükségem, kiveszem, majd visszateszem:)

Elkészítése nagyjából 5 percet vesz igénybe, a cérnákat napszak, hangulat vagy egyéb igény szerint lehet válogatni. Vidám, meleg és kerek, mint a tojás, mint a nap. Van kedved kipróbálni? 

Majdnem kimaradt, pedig nincs fontosabb a befejező műveleteknél. Ezt a díszítést akár az asztalon, akár az ajtóra akasztva használhatod. Ha ajtódíszként használod, a legegyszerűbb megoldás (beltéri ajtókhoz), egy ajtóra akasztható kampó. Ha túl sok cérnád van és már nem férnek be a varródobozba, még tovább is fejlesztheted a díszt cérna-indákkal.

Vidám ünnepi készülődést és tavaszi hangulatot kívül-belül!

Sálas Homokozó Klub - alkossuk együtt!

ITT VAN, ITT VAN

 Már csak pár hetet kell aludni és ismét együtt alkothatunk!

A Homokozó Klub kávézással és sütizéssel egybekötött kreatív délután, ahol kreativitásfejlesztő gyakorlatok közepette közösen alkotunk, ezúttal sálakból. Az első alkalom összefoglalóját és visszajelzéseket ITT olvashatod.

A program nem titkolt célja, hogy személyes ismeretségek is szövődhessenek. Mert ugyan a sálas projektjeink online elérhető változatán már javában dolgozunk, a személyes kapcsolatok fontosságában mindenekfelett hiszünk. Céljaink között egyaránt szerepel online és offline közösség kialakítása. 

Ha csak kacsintgatsz még a szellemi és kétkezi kreatív életforma felé, akkor is itt a helyed, hiszen a Homokozóban egyaránt gondolunk a tapasztaltakra és az előzetes ismeretek nélkül érkezőkre. A sálak nagyon színes, változatos lehetőségeket rejtenek magukban, melyek közül ki-ki aktuális tudása szerint választhat. Sőt, biztatunk mindenkit valami új, addig ismeretlen technika, ötlet kipróbálására, elsajátítására!

Mit viszel haza?

Több tárgy közül választhatsz ki egyet, amit a helyszínen elkészíthetsz akár hozott anyagból, akár a mi készletünkből választva hozzávalót.

A tárgyak, amelyekből választhatsz: 

- játékfigura, melyhez a szabásmintát vagy együtt készítjük a helyszínen a Te elképzeléseidnek megfelelően, vagy választhatsz a mieink közül, amit kedved szerint továbbfejleszthetsz

- sálból sál, azaz alakítsuk át együtt úgy a sálad, hogy igazán a te egyéniséged tükrözze, és valóban szívesen viseld!

- párna, amilyen csak neked lesz!

- öltöztess fel egy konzerv- vagy kartondobozt, esetleg egy virágcserepet

- és ha lemaradtál a márciusi füzetborító-készítésről, vagy ott voltál, de ez a téma áll a legközelebb a szívedhez, akkor készíts egy füzetborítót!

          Bővül a kínálat! 
          - füzetborító
          - kavicskirakóhoz tok

Azt a tutorialt, amit aznap elkészítesz, online formában még este elküldjük Neked. Ráadásként választhatsz mégegyet a következő 3 hétben a blogon folyamatosan bemutatásra kerülő projektek közül! 

És természetesen a tiéd lesz a délután vidámsága, tapasztalata, a közös alkotás öröme! 

Kit várunk?

Mindenkit, aki kedvet érez egy kis játékhoz, sálak új életre keltéséhez, egy közös délutánhoz, finom kávékhoz és sütikhez!

Neked szól a program, ha szeretnél...

- elsajátítani olyan gyakorlatokat, amelyekkel bármikor kapcsolatba kerülsz      kreativitásoddal és önmagaddal

- mélyebben betekinteni az alkotás folyamatába

- gyarapítani az alkotáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudásodat és eszköztáradat

- egy délutánt alkotó közösségben tölteni

- új embereket megismerni

- megajándékozni magadat (vagy mást) pár óra alkotó feltöltődéssel

Előzetes képzettség, tudás nem

 szükséges, csak a lelkesedés és kíváncsiság az, amit hoznod kell :-)

Itt sajnos nem lesz módunk gyerekeket is fogadni, így most csak felnőttekre számítunk.

Mit kell hoznod? ...és mi rejtőzik a sálak mögött?

Mint azt előbb említettük, a lelkesedésen és kíváncsiságon kívül semmi sem szükséges, de ha igazán személyes tárgyat szeretnél, mindeképpen jó, ha te választod ki és hozod magaddal a sálat, hiszen a tárgyakhoz fűződő viszonyunkról, az elengedésről, átalakulásról, tárgyak és saját hozzáállasunk újragondolásáról is szó lesz. Olyan megoldásokra találunk rá (külön-külön és közösen), amelyek eddig rejtve maradtak. Ha a sálat egy útszakasznak tekintjük (és miért ne!) akkor ezt az útszakaszt együtt tesszük meg - egymást kiegészítve, egymást támogatva, miközben sáldarabokat csereberélünk, és számtalan új lehetőséget fedezünk fel.

Egy írószerszámot is dobj a táskádba!

Mikor lesz?

Április 28-án, szombaton 14-17.30-ig (így ha pici gyereked van, egy kibővített alvásidő alatt alkothatsz és töltődhetsz nyugodtan).

Mennyibe kerül?

Ismét kis  létszámú csoportban fogunk alkotni, így a maximális létszám 

15  játszótárs...és a helyek egyre csak fogynak

- az összes szükséges alapanyag rendelkezésedre áll

- ha füzetborítót választanál, 2 héten belül füzetté kötve, profi kivitelben kapod kézhez

- emailben elküldjük az általad választott projekt készítésének teljes online anyagát + mégegyet ráadásként 

Hol lesz?

Budapest szívében, a Blaha Lujza tértől egy saroknyira: a Dohány utca és a körút sarkán, a New York Kávéházzal szemközt található

Híradó Kávézóban (Erzsébet körút 13.) 

Aki már járt itt, az tudja, aki pedig még nem, az majd meglátja, hogy a kávézó klassz, a Homokozó szellemiségéhez illeszkedő hely. Nem utolsó sorban pedig a kávék, teák és sütemények mind nagyon finomak :-)

ITT jelentkezhetsz: kreativhomokozo@gmail.com

Szeretettel várunk személyesen is, üdvözlettel

Rita és Timi

Húsvét után...

Tessék? A Húsvét még csak a küszöbön áll... Igen, igen, csakhogy az idő relatív, és mielőtt elkezdjük a készülődést, egy kicsit előre szaladunk, egészen pontosan Húsvét utánra, hogy felkészüljünk a keletkező csomagolóanyagok inváziójára. 

Hacsak nem tartasz tyúkokat, 1-2 tojásos doboz is biztosan kiürül, ahogy ez ilyentájt szinte minden háztartásban megesik.

A tojástartók újrahasznosításának többféle módja létezik: remek papírmasé alapanyag, számtalan gyerekekkel együtt készíthető barkácstippel találkozhatunk sokfelé, és hangszigetelőként is alkalmazzák falra erősítve.

Mi most két népszerű formáját mutatunk be. Az egyik a papírból, a másik a műanyagból készült dobozokhoz ad remek tippet.

1. Nincs más dolgunk, mint levágni a záródáshoz elengedhetetlen füllentyűt, kívül-belül lealapozni Gesso-val és átkenni akrilfestékkel. A Gesso ajánlatos, mert a dobozok - miután maguk is újrapapírból készülnek - szürkés, drappos árnyalatúak, és a színek akkor ragyognak majd eredeti árnyalatukban, ha alapozunk.

Ezután szabad a vásár: attól függően, hová szánjuk berendezhetjük irodaszerekkel....

....varróeszközökkel..... vagy ami csak jó, ha a kezünk ügyébe esik.

Tűpárnát igen egyszerűen készíthetünk az egyik fakkba: egy 10x10 centis anyagot kivágunk, sarkait lekerekítjük hogy kör legyen belőle, fércöltéssel beráncoljuk a szélét, egy pici fonalgombolyagot /vattát /vliest/pulcsidarabkákat teszünk a közepébe és összehúzzuk. Ha jó passzentos, még be sem kell ragasztani.

Jó szórakozást hozzá! 

Már óvodások is elkezdhetik :-)

2. A műanyag tojástartók legismertebb továbbhasználási módja a tavaszi palántázás. Ennek bemutatását erre a blogra hagyjuk, mivel műanyag tojástartó egyikünknél sem akadt...

kép innen

Jön a hűvös idő!

Hétvégére lehűlés várható! Ez a blog ugyan nem meteorológiával foglalkozik, ám most mégis külön aktualitása van itt, a Homokozóban a témának. Na? Kitaláltátok már? 

Hát persze! Igen, a sálak, a sálak...

Az utóbbi napokban sok szükségünk nem volt rá (legalábbis a rendeltetésszerű használatukra nem), most viszont azok közül, amelyeket nem tettetek félre kreatív célokra egyet valószínűleg a nyakatokba kell majd kanyarítani. 

Ha nem vagy fázós, akkor akár alibiből. Mivel a sál öltöztet, remekül kiegészíti és feldobja a hétköznapi viseletet is. 

Lássunk néhány példát, hogyan tekerhetjük, hajthatjuk, csavarhatjuk a nyakunk köré: 

ITT és ITT újabb trükköket láthattok. Ha kipróbáltál néhányat, írd meg nekünk! Melyik a kedvenced?

Koncentrálj a folyamatra, és meglesz az eredmény!

Kreativitás – végeredmény, alkotás maga, vagy mindkettő? Melyik fontosabb? Van-e egyáltalán fontossági sorrend?

Margaret Mead antropológiai vizsgálatai is megerősítették, hogy azok a kultúrák alakítanak ki kreatív személyiségeket, akik a kreatív folyamatot és nem a produktumot veszik figyelembe. Ennek az ellenkezője is igaz. Bali szigetén végzett kutatások azt mutatták, hogy ez a kultúra csak a produkciónak, vagyis az eredménynek tulajdonít jelentőséget, míg a kreatív folyamat nem képvisel értéket. Következményként a gyermekekben kibontakozó alkotó kezdeményezések elsorvadnak, felnőttkori kreativitásról már nem igazán beszélhetünk.

Mindenkit meghagyva a maga hiténél az alkotás folyamata mellet szeretnénk érvelni. A kreativitás egy folyamatban nyilvánul meg és bontakozik ki, tehát valójában nem lehet kreatív eredmény kreatív folyamat nélkül.  Nézzük meg mit jelent ez a felnőttkori kreativitásfejlesztés szempontjából! A végeredményre koncentrálva sokkal kevésbé bátran kísérletezünk, hisz a kísérletezés elég nagy kockázatot jelent, így az elrontás esélye túl nagy ahhoz, hogy belevágjunk az ismeretlenbe. Egészen másképp van ez, amikor a folyamatra koncentrálunk. Ha a célunk maga az alkotás, függetlenül attól, hogy a végeredmény sikeres lesz-e vagy sem, akkor az ismert és biztonságos sémák már nem kötnek le olyan mértékben. Továbbá nem fenyeget minket a megfelelési kényszer, illetve a tökélyre való törekvés sem tart vissza a kísérletezéstől és új dolgok kipróbálástól.

kép forrása

Elmesélem egy dél-amerikai ismerősöm történetét. A lány jogász, nehéz emberi jogi esetekkel dolgozik, tanít, kutat, egyszóval véget-nem-érő napokat él. Semmi szabadideje nem volt, a zenét is csak az autóban, egyik pontról a másikra sietve tudott hallgatni. Valami hiányzott. Egyszer csak úgy döntött, hogy beiratkozik hastánc tanfolyamra. Az egyetlen időpont, amit be tudott vállalni a tini csapaté volt.  A lány csetlett-botlott az ügyesen csípőt mozgató tinilányok között, de őt az nem érdekelte. Nem versenyezni járt, hanem feltöltődni, valami újat megtapasztalni, önmagát felfedezni. Ez boldoggá tette és pár hónap múlva technikai tudásban is utolérte a többieket. Mindezt úgy tette, hogy megengedte magának hogy ügyetlen legyen. Élvezte, hogy ott van, mozog, merítette a mások tudásából és mosolygott a saját botlásaira, amíg egyszer csak észre nem vette, hogy neki is megy.

Számomra ez egy gyönyörű történet. Bár nem közvetlenül a kreativitásról van szó, mégis rávilágít arra, hogy a folyamat előnyben részesítése mekkora szabadsággal jár. Nincs megfelelés, nem félünk hibázni és élvezzük minden egyes lépésünket, még akkor is, ha épp elcsúsztunk és eltéptünk az nejlonharisnyát…majd újrahasznosítjuk, ugye?

A sálhegy meghódítása 3. - konzervdobozok

Norvég vendégeink voltak a télen. Sálak. Itt töltötték az egész telet, van, aki már évek óta nálunk időzik, mert itt melegebb van. Hálából a szíves vendéglátásért melengették a nyakunkat hónapokon át. Egyikük - miután kezd kiöregedni a szakmából - kímélő bánásmódot kért, és további menedéket minálunk. Egyáltalán nem bírja már a hideget, így a lakáson belüli szolgálatait ajánlotta fel. Egy forró tea mellett megbeszéltük, milyen lehetőségek állnak előtte. A gondolat, hogy dísztelen, pucér konzervdobozokat öltöztethet pompás ruhába egészen felvillanyozta: bőven lesz alkalma parádézni itt-ott, polcon, komódon, ablakban...ahogy az alkalom épp kívánja.

Nálatok is tartózkodik norvég vendég? Nem? Sebaj! Üzbég, perui, 7.kerületi, Mars- vagy padláslakó  is jöhet! Egyetlen szempont, hogy belül üreges, körben kötött darab legyen. Menet közben az egyszínű darabot is kidíszíthetjük akár.

1. Vágjátok le az egyik végét. (Emlékeztek? Ebből a levágott végből készült a baba sapkája.)

2. Próbáljátok hozzá különböző méretű dobozokhoz, melyikre passzol?

3. Ha netán túl bő, máris bevethetitek Az első kulcs (Mindent a pulcsifilcről!) című tutorialban olvasottakat, és filcesíthetitek. Ettől kisebb lesz. (Ha még nem vagy hírlevélolvasó, a blog felső sávjában azzá válhatsz, és 24 óra múlva a postafiókodba érkezik az első tutorial.)

4. Vágjatok le a sálból a konzervdoboz magasságánál 4 centivel hosszabb darabot.

5. Húzzátok bele a dobozt, alul-felül 2-2 centit lógjon túl a peremen a sál.

6. Ragasztózzátok be a doboz belső peremét, nyomkodjátok rá a sálat és csipeszekkel rögzítsétek, míg megszárad. 

Jó minőségű stiftes ragasztó vagy folyékony is jó, ebben az esetben a mennyiséggel vigyázni kell. Ha túl sok, átüt az anyagon.

7. Az alját fércöltéssel húzzátok össze.

8. Tulajdonképpen kész is van, de ha szeretnénk szépen eldogozni az alját egy filckorongot felragasztva majd felvarrva eltakarhatjuk a sál szélét és a lukat. Ha vastag sálból dolgozunk, a filckorong már valószínűleg túl vastaggá teszi a doboz alját és nem fog szépen állni a talpán, de ezt ki kell próbálni.

Kész! Ha norvég a sálunk, lehet játszani azzal is, hol vágjuk el az anyagát. Ettől függően egészen más mintájú dobozt kaphatunk a minta függvényében.

S hogy miért gondolta a mi norvégunk, hogy számtalan alkalommal parádézhat majd? Mert mintája és színei erre predesztinálják. A szív-motívum remek Valentin- , születés- vagy névnapon, a piros árnyalatok és a hópehelyminta pedig az adventi és karácsonyi időszakhoz kötődnek. Így akár Luca-napon búzát is ültethetünk bele (persze pici cserepet helyezve a dobozba, egy réteg kavicsra állítva, hogy legyen hová elfolyni a felesleges víznek, és a cserép se legyen túl mélyen a dobozban), ami karácsonyra kizöldül, de cserepes virággal szép ajándék is lehet, finomságokkal töltve pedig édesszájúaknak kedveskedhetünk. 

Ésatöbbi ésatöbbi, nézzetek szét nálatok milyen körben kötött sálak lapulnak, és üljetek le ti is egy teára, hogy megbeszéljétek a lehetőségeket!

Norvégok vendégségben

Mi mással borítanánk be mostanság egy konzervdobozt, mint sállal? 

Ha kíváncsi vagy mit mesélnek norvég vendégeink (mi vállaljuk a  tolmács szerepét :-) , nézz be hozzánk holnap is! Az is kiderül majd, miért rajzoltunk füvet a dobozokba.

Három kismalac és a farkas

Vannak olyan időszakok, amikor több van a jóból, mint amennyi elfér a két kezünkben... A gyerek nem hajlandó napközben aludni, de fáradságból feje tetejére fordítja a lakást. Tele a pöcegödör, leszakad a redőny, határidős munka, egyszerre négy helyen kellene jelen lenni... Ez lehet nagyon frusztráló, de lehet nagyon vicces. Attól függ, honnan nézzük. Ilyenkor, persze, a túlélés a prioritás - és ki ne ismerne jobb túlélőket, mint a három kismalac? Ezeken a napokon is, amikor a világ feje tetejére áll - lehet alkotni. Sőt, olykor van erre a leginkább szükségünk...

Egyszerűen, vidáman, viccesen. Se idő, se türelem, se felszerelés nem kell hozzá, csak egy pár darab WC-papír guriga. A guriga tetejét nyomjuk be mindkét oldalról (lásd alábbi fotó) és majdnem készen is vagyunk. 

Hogy mi sül ki a gurigából már csak rajtunk múlik. Én (Rita) a vidám túlélést céloztam meg három kismalacnak álcázva a fáradságomat.  Fúj a szél vagy fúj a farkas: ők megoldják valahogy a helyzetet. A farkast meg munkára fogtam, hol fuvarozott, hol ebédet főzött, hol gyereknek mondott mesét... 

Igen, a felnőtteknek is jár a mese. Feldolgozni egy nehéz napot, mosolyt csalni az arcunkra, szürkülő órákat malacrózsaszínre vagy békazöldre festeni és farkast munkára fogni jó!

Vidám, dolgos, inspirációval teli és alkotó hetet mindenkinek!

A sálhegy meghódítása 2. - biciklis bokapánt

Egy ideje tart már a kerekezős szép idő, olyan szép, hogy sál sem kell a nyakunkba. Azért közös platformra lehet őket hozni ilyenkor is: a gyapjúsálat és a biciklit.

Nem kell egyéb, mint egy kis friss tavaszi bosszúság, amikor ráébred az ember, hogy azt a fránya bokapántot bizony tavaly óta nem varrta meg senki. Jobb esetben még akkor ráébred a hiányosságra, mielőtt kerékpárra pattan, rosszabb esetben csak akkor, amikor már a láncon citerázik a nadrágszára...én (Timi) így jártam. 

Gyors, hatékony és persze esztétikus megoldásra volt szükségem, így előrántottam egy filcesített sálat a fiókból:

- lenyisszantottam belőle két 34 X 3 centis csíkot, picit lekerekítettem a sarkokat 

- kb. 2 centire az egyik végétől gomblyukat metszettem bele

- felvettem a farmerom és hozzápróbáltam, hogy lássam hova varrjam a gombot

- felvarrtam a gombokat 

...és kész is lett. Nagyjából negyed órát vett igénybe, beleszámítva hogy kicsit hezitáltam a gomb kiválasztásánál ;-)

Holnap szép nap ígérkezik, elő a bringákkal! Program bőven lesz városszerte, a bicikliutak és -sávok pedig olyannyira elszaporodtak, hogy igazán kényelmes, költségkímélő és élvezetes a tekerés a fővárosban (is).

Arról nem is beszélve, hogy trendi biciklivel járni. És ha trendi, akkor az öltözékünkhöz, stílusunkhoz illő bokapánt is dukál! Erről hamarosan bővebben, mert nyitott szemmel járva (pardon, kerékpározva) a városban nem tudom nem észrevenni a különböző kétkerekű kasztokat. És mivel ilyen egyszerű egy bokapánt elkészítése, nem fogok tudni megállni egy darabnál!

Egy kötött sál útja

Sok, sok, sok évvel ezelőtti december volt. Lettországi télből még télebbi romániai télbe készültem. Egy szerelmi történet temetésére. Vagy, immár homokozósan fogalmazva, egy kapcsolat újraértelmezésére. Őszintén szólva nehezebb, mint a nejlonzacskó, kinyúlt póló vagy konzervdoboz újragondolása, de attól szép!
Lelkes is voltam, hisz arrafelé sosem jártam. Bevallom, kicsit féltem is. Teljesen egyedül, pár évvel a rendszerváltás után, két átszállás, három vonat, öt határ....Egy dolog biztos, az út hosszú lesz, a lelkiállapotom ingatag, valamivel el kell foglalni a kezem. Azt hiszem nincs jobb megoldás, mint a kötés...sál kötés. Kellően egyszerű, mégis kellően izgalmas tud lenni. Főleg, ha az életutunk egy szakaszát készülünk megkötni. 

Ez a sál valóban az a sál. Nagymamám által turkált fonalvégek és utazásom minden lelki rezdülése van benne. Életem két hete belesűrítve két méterbe. Hol külső, hol belső történések...majd egyszer elmesélem a dolgok láthatatlan oldalát, most viszont megmutatom hogy hatott egy-egy országhatár átlépése a sál színvilágára.

Még hazai pályán...Lettország, Litvánia...visszafogott földszínek, kopár téli erdők, téli hideg, otthoni meleg...

Lengyelország, nyolc óra várakozás Varsó központi pályaudvarán, idegen, hideg, kényelmetlen...

Valahol Magyarország és Románia között...közeledem a célhoz...a vonaton van társaságom, vidáman telik az idő...

És a fekete a színek között? Kis önsajnálat, végülis temetésre mentem. Eltemetni a nem túl régi szakítás maradványait. Helyén van a fekete...

Akkor, ott döbbentem rá, hogy a család, amelynél voltam nem románul, hanem valami számomra teljesen érthetetlen nyelven beszél. Kötöttem, szívtam magamba minden furcsa percet és kötöttem, szívtam Karpati nevezetű cigarettát és kötöttem, kötöttem, kötöttem. Eltelt a két hét, már konyhai szinten beszéltem románul (azt az érthetetlen nyelvet, amit magam körül hallottam még nem tudtam, hova tegyem, így feldolgozatlanul belekötöttem a sálba), hazaindultam és tovább kötöttem. Majd hazaérkeztem, leláncoltam, nyakam köré tekertem és folytattam az életemet. Az új sállal és mindennel, amit belekötöttem.

Nagyon szeretem ezt a sálat, tizensok évesen, foltozva...Egy ideje már nem hordom, csak van. A szinte más bolygóról származó nyelvnél már alig találok természetesebbet. Most azt érzem, elérkezett a pillanat, hogy a sálat történetével együtt újragondoljam, mássá alakítsam...vajon mi lesz belőle? Annyit elárulok, hogy még én sem tudom, de amint megtudom, Veletek is megosztom.

Találós kérdés: milyen nyelven beszéltek körülöttem?

A sálhegy meghódítása 1. - babasapka

Legelőször egy egyszerű és játékos ötletet mutatunk. Szó szerinti értelemben, hiszen ez a rongybaba igazi játék. Hogy ha ismét beköszönt a hideg ne fázzon a feje, készítettünk neki egy csinos sapkát. Természetesen nem másból , mint sálból, annak is a legvégéből. Ha akad a házunk táján körben kötött darab, akkor elég csak lenyisszantani a sál végét, picit visszahajtani a levágott szélt, és apró kézi öltésekkel rögzíteni. Ha  tetszik, akár hímzőfonallal, fércöltéssel. Ha pedig nagyon bomlós az anyaga, akkor pelenkaöltéssel végigvarrva a szélt (még visszahajtás előtt !) ez sem fog problémát okozni használat közben.

Kész is, viselje egészséggel az új tulajdonos!

a baba Csanaky-Brandhoffer Erika munkája

Hogy mi lett a sál többi részével? Hamarosan arra is fény derül!

Sálhegyek - tavaszi villámjátékkal

Talán nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk: a tavasz a naaaagy selejtezések, átrendezések, ki- és bepakolások, szortírozások, egyszóval a megújulás és a rendteremtés időszaka. 

Mihelyst elolvadt a hó, és alóla előbukkant a szemét és a piszok, úgy a tavaszi verőfényben házunk táján (no és persze bennünk magunkban is) néhány dologból hiányosság, vagy éppen többlet mutatkozik.

Hiányzik egy vidám, színes ruhadarab, amit a kabátot levetve viselhetnénk, egy-két virágláda az ablakból, kirándulások és piknikek a szabadban...

...és lomtalanításra vár a kamra, tele az előszoba kinőtt és kopott kabátokkal és csizmákkal, és hegyekben áll a sál. Amit ilyenkor, ha hirtelen beköszönt a jóidő, villámgyorsan bedob az ember lánya a szekrénybe: ne is lássa őszig!

Csakhogy a sálhegyek megoldást kínálnak tavaszi nyavalyáinkra is! Ki hinné... Mindössze pár perc szortírozás,  és  több legyet is ütöttünk egy csapásra: nem rámoljuk el a ránk törő pozitív pánikban azokat a darabokat, amiket évek óta nem hord senki, és alapanyaghoz is jutottunk. Igen, a megunt, kinőtt, divatjamúlt, kifakult, nemszeretem anyagú és egyéb rossz tulajdonságokkal rendelkező sál alapanyag!

A következő időszak, egészen április végéig (sok egyéb mellett) erről fog szólni. Hihetetlenül izgalmas, színes téma. Arra biztatunk, nézz szét a saját sálhegyed vidékén sőt, a barátok és rokonok szekrényébe is érdemes bekukkantanod, mert SOK, és még annál is több izgalmas projektet és ötlet hozunk majd a homokozóba.

Induljon a selejtezés és szortírozás! Ha végeztél, írd meg egy megjegyzésben, hány sáltól szabadítottad meg a szekrényed polcát és egy vicces grafikát küldünk cserébe, ami természetesen a sálakkal kapcsolatos!

Nincs semmi egyéb kritérium, csak hogy SÁL legyen :-)

Ha részt szeretnél venni a játékban, a megjegyzés után légy szíves küldj egy üres emailt a kreativhomokozo@gmail.com címre, az email tárgya sorba a SÁL feliratot írva, hogy tudjuk milyen címre menjen majd a kép!

Beszélgetünk: moziról, kismamaságról, magunkról és ajtókról

Egymással beszélgetünk. Szombat estére közös mozizást terveztünk be, mi és a fiúk, mármint a nagy fiúk. Afféle felnőtt este. A filmválasztást rám (Ritára) bízták. Megtisztelő és kockázatos vállalkozás...Miután elkészültem a hármas toplistával (tőlem szokatlan módon átnéztem a kritikusok véleményét, szinopszisokat, nézői visszajelzéseket) spontán módon egy negyedik opcióval rukkoltam elő. A legszebb dolog. Mármint ez volt a film címe...Alcím: intim és őszinte vallomás az anyaságról. Részletes ajánlót itt olvashattok. Az előzetest pedig ITT tudjátok megnézni.

A franciás eleganciával és könnyedséggel kezdődő film egy adott ponton levetette a humor védőpajzsát és a felszín karcolgatása után húsba vágó mélységek felé indult. A film bemerészkedett az anyaság olyan zugaiba, amelyekről nem illik beszélni. Átélni sem, hisz az anyaság csakis a legszebb dolog lehet, árnyoldalak nélkül. Azt hiszem, aki már átélte tudja, hogy fény árnyék nélkül nem létezik. Egyszerűen ellentmond a természet törvényeinek. Az árnyoldal akkor is létezik, ha letagadjuk...a film olyan témákat taglal, mint elhanyagoltság, magány, bezártság, kimerültség, eddigi értékek megkérdőjelezése és újak még-meg-nem-találása...erről beszélgetünk mi is.

kép INNEN

Habár a film egy fiatal pár családdá válásának bukkanóit és hajtűkanyarjait tárja elénk szokatlanul szókimondóan, nekem (Timinek) három lurkó világra hozatala után is érdekes, szórakoztató és egyben megrázó élmény volt a mozi. Hiába van tökéletesen tisztában az ember lánya az árnyékos oldallal is, hiába élt át maga is hasonlóan nehéz napokat és heteket (ó, netán hónapokat) mindezt a maga folyamatában végignézni, mintegy kívülről látva magunkat felkavaró...és egyben persze megnyugtató: hiszen ha valaki valahol messze készített egy filmet a mi problémánkról, akkor (hurrá!) az nyilvánvalóan nem csak a mi problémánk! 

És mégegy tanulság: nos, a humor sok nehézségen átsegít :-) 

Innen át is veszem a szót...igen, a humor ilyenkor nélkülözhetetlen. Hány meg hányszor rugaszkodtam el a humor ugródeszkán. Máris eszembe jutott egy olyan őszi nap, ami látszólag esélytelenül indult, folytatódott és talán be is fejeződött volna, hacsak abba nem hagyom az erőlködést és nem nevetek az egészen. Talán a nevetés is kévés lett volna. Megállítottam, szembenéztem vele, majd másképp éltem meg. Ugyanazt a színezőlapot más színekkel festettem ki. Így...a humor fontos, de eljön az a pillanat, amikor a humor kevés. Túl kell lépni rajta és szembe kell nézni a dolgokkal. Igényem van magán időre, igényem van felnőtt társaságra, igényem van új ismeretekre és igényem van arra, hogy azt, ami bennem van feldolgozzam és új formába öntsem. Erről beszél a film, és erről beszélünk mi is. Akár gyerekesen, akár gyerekek nélkül. Máris átcsúsztam egy nagyon fontos témába: mindenre és mindenkire jut belőlünk, de vajon nekünk is jut magunkból? Lelkiismeret furdalás nélkül, alanyi jogon töltünk-e magunkkal minőségi időt? Vagy futólag megivott kávéval továbblépünk a következő kötelességre? A hogyan itt nem egy technikai megoldás, hanem szemlélet. Elhinni, hogy fontos, és tenni érte. Nem könnyű. Nekem nem. De fontos, mert csak így tudok teljesen lenni, nem csak félig és kötelességből...

Mit is tudnék hozzátenni Rita szavaihoz? Talán csak annyit, hogy akár átéltétek már az anyává és családdá válás szépséges és korántsem könnyű folyamatát, akár még előtte álltok, feltétlenül nézzétek meg a filmet, mert minden érzelmi hullámmal együtt, amit közben átéltek majd a tudat: "nem vagyok kakukktojás" végtelenül vigasztaló. 

Véleményetekre is kíváncsiak vagyunk természetesen!

Március 15.

A boldogság kék madara...

...amire ilyenkor, tavaszváró sóvárgásaink idején mindennél jobban vágyunk. Tavasz is legyen, madárdal is, boldogság is, és persze sosem látott ruhában pompázzon franciás könnyedséggel, csak nekünk!

A tavaszi kirakatok, divatlapok mind-mind ezzel a vággyal telve, s az ígérettel: néhány új ruha és cipő birtokában miénk lesz a boldogság kék madara! 

Részben. 

Talán... 

Ha....

....ha nem a sült galambot várjuk tátott szájjal. Az nem az a madár. Tehetünk is valamit magunkért a várakozáson kívül. Illetve közben. 

Megnézetjük például, hogy hány pók költözött be télen a futócipőnkbe...és persze kinyithatjuk a ruhásszekrényt is (ha merjük)...

Mert bizony könnyen lehet, hogy szembesülnünk kell holmi hiányosságokkal a raktárkészletet illetően, hogy  ami tavaly jól állt és tetszett, abban most rémesen  festünk, és előfordulhat, hogy a tavaszi verőfényben kopottnak találtatik egy-két ruhadarab vagy cipő.

Mint ez a fehér topánka...

...amit kiselejtezni még kár lett volna. Különben is olyan, akár egy tiszta lap: csak festeni, rajzolni kell rá. Így esett, hogy a topánnal esti beszélgetésbe elegyedtem: kitettem az asztalra, időnként rápillantottam, ő  meg énrám, és  meséltünk egymásnak. Ő a vágyairól, én a lehetőségeiről..
Másnap pedig munkához láttunk. Először összefogtam a "haját" nehogy belelógjon a festékbe, majd leragasztottam a pereme alatti felületet (szigetelő szalag tökéletesen megfelel, nyúlik, jól követi az íveket, csak az éles kanyaroknál kellett több darabból szabni a takarást).

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Ezután jöhetett az akrilfesték: én az egyik kedvenc technikám, a nyomdázás mellett döntöttem. A perem lefestése után lehúztam a ragasztószalagot. A pöttyöket egy radíros végű ceruzával nyomdáztam. Egy keverőtálkában ecsettel elsimítunk némi festéket, és ebbe a nem túl vastag rétegbe nyomkodva-mártogatva visszük fel a festéket a radírra. Lehet játszani a halványabb és erősebb pöttyökkel: ha egy tunkolással 2-3 pöttyöt is készítünk, egyre halványuló mintát kapunk. A boldogság kék madarát saját készítésű nyomdával varázsoltam a cipőre. 

A kompozíció asszimetriát kívánt, így csak az egyiken kandikál. Hamarosan lesz majd szó arról is, hogyan, milyen irányelvek, érzések és egyebek mentén komponáljunk meg egy képet, táskát, bármit.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Nincs még saját nyomdád? Nincs más teendőd, mint feliratkozni Hírlevelünkre! A harmadik titkos tutorial a mi nyomdakészítési  titkainkba vezet majd be. 

Ami a cipők bélését illeti, mi nők legalább olyan fontosnak tartjuk a szép belső kialakítást, mint a külső dizájnt. Bár ebből semmi nem látszik a lábbeli viselése közben, ez cseppet sem befolyásol minket ebben az irracionális rajongásban. Sőt! Ez egyike titkos örömeinknek. 

A belső borítás legyen kényelmes, nedvszívó, harmonizáljon színben a külsővel, és ha valamilyen kedves, cuki, cool (vérmérséklet és cipőtípus függvénye) minta is végigvonul rajta, nos az álmaink netovábbja. Valljuk be: ilyen nem sok akad, vagy ha mégis, akkor elképesztő árakat képesek elkérni ezért a minden részletre kiterjedő dizájnért.

Jó hírünk van! Nem csak a cipő külső felújításának mikéntjét osztjuk meg veled, hanem a hozzá illő tökéletes belső elkészítését is. Érdekel? Van olyan cipőd,amit kívül-belül átalakítanál? Esetleg olyan, amely külleme megfelel, de a bélése kopott, elszíneződött, netán bőr bélése van és nem igazán kellemes viselet mezítláb?

Nincs más teendőd, mint feliratkozni Hírlevelünkre! A negyedik titkos tutorial ezt a tudást osztja meg Veled.