2012. november 15.

Igen, ünnepre hangolva!

Sokat beszéltünk már a kreativitásról (és még sokat is fogunk :) , mely oly sokféle lehet...
A szó olyannyira hozzátapadt a kétkezi alkotómunkához, hogy szinte vésővel kell lefeszegetni róla: nem csupán a varrógép, a kötőtű vagy éppen az agyag társaságában lehetünk kreatívak, de nem ám!
Igazi kihívást jelent, hogy a múltban gyökerezve, de a jelenben élve észrevegyük a sodró lendületű, zajos és tülekedős hétköznapok kínálta lehetőségeket, és olyan helyzetekben is kamatoztassuk kreatív képességeinket, melyek első látásra pusztán bosszantóak, frusztrálóak vagy kiábrándítóak - a jelzőket hosszan sorolhatnánk. EZ az igazi kreativitás: ott is meglátni a lehetőségeket, ahol nagyítóval kell keresni, és ott is észrevenni a jót és szépet, ahol először még a nyomait sem látni.

Aktuális példáért nem kell messzire menni, elég végigsétálni a belváros 1-2 utcáján és üzletén: már hetek óta karácsonyi kirakatokkal és kínálattal találkozunk. Évek óta egyre korábban környékez meg a marketing minket, potenciális vásárlókat. Direkt fogalmaztam tárgyilagosan. Nem írtam, hogy a marketing egyre korábban nyújtogatja utánunk a csápjait, és azt sem állítottam, hogy a marketing végre megtalálta a módját miként tudatosíthatja bennünk: a listakészítést sosem lehet elég korán kezdeni!
Az első lépés némi távolságtartással szemlélni a helyzetet, lehetőség szerint érzelmeinket másik szobába zárva kis időre, s akkor jól megvizsgálhatjuk, bekukkanthatunk a szoknyája alá, s talán még az is kiderülhet, hogy több szoknyát visel, s mindegyik más-más színű.

Tulajdonképpen a fenti mondatot bárhogy fogalmazom is meg, mindegyik igaz lesz a maga módján, de legalábbis mindegyikben lesz igazság.
Mert igen, a nyílt és egyértelműen kommunikált üzenet ellen, miszerint a pénzért kapható ajándékok és kellékek teszik az ünnepet ünneppé, minden jóérzésű ember világnézetre való tekintet nélkül tiltakozik.
És igen, tény, hogy sokan sokszor későn kapunk észbe: se ajándék, se mézeskalács, a közös készülődős délutánokról és a lelki ráhangolódásról nem is beszélve.

(kép forrása: www.alreadypretty.com)
Ezen méláztam (én, Timi) a minap némi holtidőt egy plázában kitöltve, s addig-addig sodródtam a korai karácsonyi hangulatban, míg rájöttem, hogyan kezelhetem ezt a helyzetet a helyén. Elhallgattattam a fejemben a korábban hallott-olvasott háborgó és fanyalgó véleményeket, és hagytam, hogy hasson rám a helyzet. Kíváncsi voltam a saját reakcióimra. S láss csodát, nem éreztem zavart, bosszúságot vagy egyéb negatív indulatot, és nem is rohantam pánikszerűen vásárolni. Ötleteket merítettem a dekorációból, tervezgetni kezdtem mit és mikor fogunk közösen elkészíteni a gyerekekkel, várni kezdtem ezt a gyönyörű időszakot, és uram bocsá' gondolatban listát írtam kinek mit vegyek vagy készítsek. Mert álszent dolog volna azt állítani, hogy a karácsonyhoz nem tartozik hozzá egymás megajándékozása, hogy egyáltalán nem fontosak a külsőségek. Igen, hozzátartozik és fontos, csak a mérték és a minőség az, ami igazán érték, s az értéket nem forintban mérik, hanem időben, ráfordított lelki- és szellemi energiában, munkában, és nem utolsó sorban szeretetben.

Szép és derűs készülődést kívánunk Nektek, s hogy mindenki csak azt rakja a kosarába, amit (szó szerint és átvitt értelemben is) valóban haza szeretne vinni! 

8 megjegyzés:

  1. Ezek szép gondolatok és örülök, hogy megfogalmaztad, amit én már réges-régen érzek:)

    VálaszTörlés
  2. Minap én is ezen agyaltam...nekem kissé szájbarágóssá kezd válni ez- marketing- kissé már hányingerem van ettől, de tudom a racionális agyammal, hogy szükség van rá, mert töménytelen mennyiségű alkotás, termék közül ha azt szeretnéd, hogy jól menjen az üzlet valahogy ki kell tűnjél. A másik énem azt mondja nem erről kéne szóljon a karácsony...Fura, hogy nyáron a Váci utcában sétálva már a virágos boltban karácsonyi dekoráció diszelget... szinte belesodornak minket, hogy érezd nemsokára itt van...az ünnep.Stesszelnek- már akit lehet :)))
    Én megpróbálom, bár néha engem is elkap a gépszíj:)-,hogy az együttlétről is szóljanak az ünnepek. Meg kell találni az egynsúlyt, ami szerintem nem mindig könnyű de dolgozom rajta :)

    VálaszTörlés
  3. szeretem a jozansagod:-)
    en nehezen bizom abban, ha valaki csak nyafog, mondani kell egy alternativat es onnan lesz a kritikanak sulya.
    tegnap este mentunk haza (szolfezsrol:-)) es feldiszitett karacsonyfak voltak a viragosnal. a fiuk kicsit ertetlenkedtek, hogy akkor mar karacsony van? aztan elmondtak, hogy miert szeretik es mar most miert varjak az adventolast. de az est csucsa az volt, amikor elmondtam, hogy azt ahogy nalunk van azt en talaltam igy ki nekik es masoknal nem ez van:-)

    VálaszTörlés
  4. éljenek a "nem normális" családok, a nem átlagosak, a nem mindent majmolósak, az önállóan gondolkozósak és a saját forgatókönyvesek :-)
    Hella monta minap: - Anya, én unatkoznék egy normális családban.
    És ez nem is rossz egy közel 17 éves szájából!

    VálaszTörlés
  5. abszolút egyetértek, azt hozzátéve, hoyg a marketing és a reklám nem ugyanaz, ez fontos!

    VálaszTörlés
  6. node a marketing része a reklám is, vagy nem?

    VálaszTörlés
  7. amit látunk, az elsősorban nem a marketing.

    VálaszTörlés
  8. A marketing a reklám mögött bújik meg ;)

    VálaszTörlés

Véleményed értékes építőelem, mondd el!
Köszönettel vesszük.